Ugyanakkor rámutattak, hogy a bérlők fizetőképessége nem tud lépést tartani a növekvő árakkal, így fokozatosan nyílik az olló a kereslet és kínálat között.
A Várnegyedben és a Belvárosban 20 százalék körüli az éves emelkedés – a legnagyobb mértékben, csaknem 30 százalékkal Buda belső lakónegyedein nőttek az árak.
Az albérletekért átlagosan 150 ezer forintot kell fizetni havonta a fővárosban, ahol egy belvárosi lakást 850 ezer – 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni.
Országszerte augusztus közepén csaknem 19 ezer kiadó lakóingatlanból választhattak a bérlőjelöltek.
A járvány miatti bizonytalanság csökkenésével, az éledező gazdasággal és az élénkülő kereslettel magyarázható az emelkedés.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is akkor járnak legjobban a hallgatók, ha egy lakást többen vesznek ki.
Az adatok alapján a potenciális bérlők, a túlkínálat miatt, nagyon gyorsan találnak maguknak megfelelő lakást, akár egy-két nap alatt is.
A megszokottól eltérően a nyár ellenére júniusban is pörgött az albérletpiac: a hosszú távra tervező bérbeadók több bérlő közül válogathattak, és hamarabb kiadhatták a lakásukat.
Ez ugyanakkor lassulást jelent áprilishoz képest, amikor 1,3 százalékos volt a drágulás az egy hónappal korábbihoz viszonyítva.
Mivel az élénkülés várhatóan tovább tart, a következő hónapokban a kínálati bérleti díjak is lassú emelkedésbe kezdhetnek.
A belvárosi albérletpiac két legfontosabb mozgatórugóját a külföldi turisták és diákok jelentették.
Az ingatlanközvetítő portál összefoglalója szerint a magyar albérletpiacon a bérlők vannak kedvezőbb helyzetben, a bérleti díjak pedig tovább csökkennek.
