Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél tíz évvel előbb, már 2030-ban megtiltják a benzin- és dízelüzemű új személyautók és furgonok értékesítését.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán hirdeti meg a kormány által „zöld ipari forradalom” címmel összeállított, nagyszabású és hosszú távú gazdaságátalakítási csomagtervet. Ennek főbb pontjait szerda hajnalban ismertette a londoni kormányfői hivatal.
London már 2017 közepén bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2040-től csak elektromos, illetve hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában.
A brit kormány azonban a Downing Street szerdai ismertetése szerint egy évtizeddel korábban, 2030-ban be akarja szüntetni az új benzin- és dízelüzemű személyautók és furgonok értékesítését, 2035-től pedig a hibrid meghajtásúakét is.
A kormány meghirdetett célja, hogy a brit gazdaság 2050-re nettó semleges széndioxid-kibocsátóvá váljon. A program fő elemei közé tartozik az a célkitűzés, hogy 2030-ra minden nagy-britanniai háztartásnak tengeri szélerőművek szolgáltassák az energiát. Ennek érdekében tíz éven belül 40 gigawattra, a jelenlegi szint négyszeresére kell emelni az ilyen erőművek energiatermelését.
Nagy-Britannia a kormány szerdán meghirdetett programcsomagja alapján világelsőségre törekszik a légkörből káros szennyezőanyagokat kivonó és tároló technológiák kidolgozásában is. A célkitűzés az, hogy e technológiákkal 2030-ra évi tízmillió tonna szén-dioxidot lehessen eltávolítani az atmoszférából.
A kormány mindezek megvalósítására költségvetési forrásokból 12 milliárd font (4900 milliárd forint) beruházást tervez a következő évtizedben, és a magánszektorból ennek több mint a háromszorosát kívánja bevonni társfinanszírozás formájában.
Boris Johnson már az év elején körvonalazta a nagyszabású „zöld” gazdaságátalakítási program főbb elemeit azon a londoni rendezvényen, amely az ENSZ eredetileg novemberre Glasgowba összehívott 26. nemzetközi klímakonferenciáját volt hivatott előkészíteni. A konferenciát utóbb a koronavírus-világjárvány miatt egy évvel elhalasztották.
A londoni Tudománytörténeti Múzeumban tartott februári rendezvényen a brit kormányfő elmondta: Nagy-Britannia 1992 óta 42 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását, miközben 73 százalékkal emelkedett a brit hazai össztermék (GDP) értéke.
Három évtizede a brit áramtermelés 70 százalékát adták széntüzelésű erőművek; ez az arány mára 3 százalékra csökkent – hangsúlyozta a brit kormányfő. A brit kormány szándéka az, hogy 2024-ben már ne működjön szénerőmű Nagy-Britanniában.
