Az online pénztárgépek jelentősen megnövelték a kis cégek bejelentett forgalmát. A szálláshely-szolgáltatási, valamint a vendéglátási szektor kisvállalkozói 30-40 százalék többletbevételt értek el az online pénztárgépek használatával – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.
A forgalomnövekedés mellett az államkasszának is jelentős összeget hozott az online kassza bevezetése, ezért nem véletlen, hogy az Európai Unió tagállamain túl a magyar fejlesztésű online rendszer például Kolumbia és Szaúd-Arábia figyelmét is felkeltette – tette hozzá az államtitkár.
Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatot összevonva 30-40 százalékkal növekedett.
A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között
– részletezte az adatokat Izer Norbert.
A hazai fejlesztésű online pénztárgéprendszer technológiáját tekintve egyedülálló a világon – jelentette ki az államtitkár. Minden egyes kasszában úgynevezett adóügyi ellenőrző egység működik, amely rögzíti, tárolja és rendszeresen továbbítja az adóhivatalhoz a pénztárgép adatait. Az információk elsősorban az értékesítésekről szólnak, de a rendszer rögzít számos műszaki mutatót és bizonyos eseményeket is, így például a ki- és bekapcsolást.
A hazai eredményekről szólva felidézte, hogy 2014. szeptember 1-től kötelező az online pénztárgépek használata. A rendszert jelenleg mintegy 210 ezer kassza alkotja, a gépekből átlagosan napi 10,3 millió nyugta fut be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzőihez. Az eddig beérkezett adatok mennyisége több mint 160 terabájtot tesz ki, az adatbázis több mint 30 milliárd nyugtát tartalmaz.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az online pénztárgépek és más, az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések nyomán 2013 és 2016 között 22 százalékról 13 százalékra csökkent az áfarés, vagyis az az összeg, amely a csalások és más okok miatt nem folyik be a költségvetésbe. Így a költségvetés több százmilliárd forint bevételhez jutott.
(A borítókép illusztráció)
