PannonHírnök/Vona Ildikó: A Nova Kultúr Zenekar az Ezer lámpás éjszakája nevű kampányhoz adta a nevét, ami a gyermekeltűnésekre akarja felhívni az emberek figyelmét. Megdobban a szíved, ha rágondolsz, hogy egy nemes cél érdekében énekelsz?
Marót Viki: Nagyon is megdobban. Azért nem mondtam ezt így a színpadon, mert nem akartam közhelyesnek tűnni. Ahogy jöttünk Miskolcra, idefelé a buszban pont azon gondolkodtam, mit is mondhatnék a kisfiamnak, ami nem ijeszti őt meg, de mégis érzi a fontosságát, hogy amikor a szülő azt mondja: ne menjen el senkivel, ne fogadjon el semmit senkitől, azt komolyan kell venni és szót kell fogadni. Egyébként borzasztó, hogy mennyi kiskorú kerül el így otthonról, a családból, és vannak köztük olyanok, akiket sohasem találnak meg.
– Ezek szerint nagy örömmel mondtatok igent a felkérésre és ez nem csupán egy „vidéki hakni”…
– Ez így van. Ha a segítségemet kérik, mindig szívesen segítek, de ez igaz a zenekar többi tagjára is. Szerintem nagyon fontosak az olyan alkalmak, mint a mai, mert ráirányítják a figyelmet bizonyos problémákra. Sugallni kell újra és újra, hogy mennyire fontos az odafigyelés a gyerekekre, állatokra, idős emberekre… és még sorolhatnám. Én nagy állatbarát vagyok, szerintem az állatok is rendkívül kiszolgáltatott élőlények és emiatt nem biztos, hogy meg tudják magukat védeni. Sokan vannak, akik a feszültségeiket a családtagjaikon, vagy egy kisállaton töltik ki. Jó dolog felhívni a figyelmet ezekre a dolgokra, de azt is fontos lenne tudni, hol és hogyan lehet levezetni a belső feszültségeket.
– Van kedvenc állatod?
– Nagyon sok, most éppen a jávorszarvas. Otthon cicám van, de igazából minden állat kedves számomra, kivéve a bogarakat és a röpködő darazsakat, azokat valahogy nem kedvelem.
– Az a zene, amit játszotok, senkit nem hagy érintetlenül. Mi lehet a rock and roll titka?
– Szerintem van ennek a műfajnak egy nagyon pozitív kisugárzása. Nekem ez a kedvencem, ha meghallok egy rock and roll számot, rögtön megjelenik a mosoly az arcomon, beindul a lábam. Talán ezek a Hungária és Dolly Roll-dalok az emberek fiatalságát hozzák vissza, sőt biztos, hogy van, akinek nosztalgia. A fiatalabbak pedig ismerik ezeket a slágereket, csak egy modernebb köntösben előadva. Nekem mindig nagy álmom volt, hogy több generáció tudjon együtt bulizni. A Hungária azért csodálatos, mert megteremtett egy álmot, egy meseszerű világot, ahol a daloknak még sok év elteltével is varázsuk van.
– Olyan vagy, mint egy időutazó: jársz-kelsz a tranzisztoros rock and roll korszak és a digitális XXI. század között…
– Az az érdekes, ahogyan a két korszak között hatalmas különbség van, én is teljesen más vagyok a színpadon, mint a hétköznapi életben. A „civil Marót Viki” egy visszahúzódó, szótlan emberke, aki szeret elmélkedni, szereti a természetet és imád a kertben dolgozgatni. A színpadon viszont feltöltődöm én is pozitív energiákkal, kinyílok, és ki tudom tombolni magam. Imádok énekelni, koncertezni, és amikor az ember azt csinálhatja, amit szeret, az már fél egészség.
– Könnyebb elénekelni valamit, mint szavakban elmondani?
– Nem, de például én írásban sokkal jobban kommunikálok, mint a színpadon. Pont az a bajom, amit az elején is említettem, hogy nem szeretem a közhelyeket. A nagymamám tanítónő volt, aki mindig arra tanított, hogy százszor is gondoljam át, ha mondani akarok valamit, ezért van bennem egy erős belső kontroll. Nehéz így kommunikálni, de csakis olyan gondolatot akarok kimondani, ami jó és ér valamit.
– A szemüveged igazi?
– Igazi. Nem látok jól, azért van rá szükségem. Nem ablaküveg és nem egy dizájn része, mint ahogyan a színpadi ruháimat sem készíti tervező. Az a jó, hogy senki nem akarta rám erőszakolni a maga akaratát, így olyan ruhákat vehetek fel a koncertekre, amikben jól érzem magam.
– Énekled a „nagy öregek”, Kovács Kati, Dolly slágereit, aminek megvan a rizikója, hogy nem lehet hibázni, mert mindenki ismeri. Nem volt benned soha egy kis félsz?
– De igen. Ott van például a Csókkirály, amit gyakran játszunk koncerten, és egyszerűen nem bírtam megjegyezni a szövegében, hogyan jönnek a versszakok egymás után. Pontosan ez jutott eszembe: meg kell tanulni, mert az nagyon ciki, ha azt a dalt rontom el, amit mindenki ismer.
– A modern énekesnők közül kiket szeretsz?
– Shakira nagy kedvencem, rajta kívül még Pink, Adele, Daphné dalait hallgatom sokat.
– Mennyi koncertetek lesz a nyáron?
– Rengeteg. Minden hétvégén játszunk majd valahol, megyünk a Balatonhoz, Győrbe, Egerbe. Igazából fejből nem tudom a helyszíneket, de van egy honlapunk, a www.novakultur.hu, ahol a Turinfo fülre kattintva legördülnek a dátumok és a helyek, ott minden fellépés megtalálható. Az biztos, hogy hatalmas nyári bulikat fogunk csapni.
