Megyeszerte sok helyszínen tartottak megemlékezéseket a Magyar Kultúra Napján, január 22-én. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz szövegét.
A borsodi megyeszékhelyen koszorúzással kezdődött az ünneplés: Miskolc város vezetősége, politikai és civil szervezetei helyezték el virágaikat a Széchenyi utcán lévő emléktáblánál, ami néhai Kraud Sándor János görög kereskedő házának falán található. Nála lakott Kölcsey 1830-ban miskolci tartózkodása alatt.
A kultúra napjához kapcsolódóan átadták a Mazsaroff-díjat, amit 2016-ban Lenkey-Tóth Péter festőművész kapott meg, illetve a Múzsa-díjat, melyet Szabó Balázs orgonaművész vehetett át a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett gálaesten. Az Akadémiai Bizottság székházában „Megújuló költői hagyomány” címmel verses összeállítást hallhattak az érdeklődők. Kabán Annamária nyelvész és Mózes Huba irodalomtörténész többek közt Kölcsey, Babits, József Attila, Dsida Jenő verseiről tartott előadást.
Ózdon a Szép Szó Szavalóverseny megrendezésével, festménykiállítással és „A Művelődésért” díj átadásával ünnepelték a magyar kultúrát. A programokat Huszárik Kata és Nagy Anna Lázár Ervin írásaiból összeállított előadása zárta, Fény- Játékok címmel.
Sárospatakon a Művelődés Háza és Könyvtára színháztermében tartottak megemlékezést, ahol 2016-ban is átnyújtották a Ködöböcz József-díjat. Idén a Magyar Comenius Társaság részesült elismerésben.
Edelényben a Művelődési Központban „A magyar népi hangszerek” címmel rendeztek ünnepi műsort, közreműködtek a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola népzene tanszakának növendékei és tanáruk, Ács Gyula.
Mezőkövesden január 22-23-án a Városi Sportcsarnokban került megrendezésre a Matyó Rózsa Ünnepe. Az eseményen felléptek néptáncegyüttesek, népi zenekarok, amatőr színjátszók, mezőkövesdi, szentistváni és tardi pávakörök, de az érdeklődők láthattak divatbemutatót is matyó hímzéssel díszített ruhákból.
(A nyitókép illusztráció – Fotó: Vona Ildikó)
