Június 10-én látványos nyitóparádéval vette kezdetét a tíz napon át tartó Bartók Plusz Operafesztivál. A különleges operaünnep ideje alatt színházban, koncertteremben, sportcsarnokban, utcákon, tereken szólt az élőzene.
1. nap: Indul a buli
Már hagyománynak számít, hogy pazar felvonulással kezdődik a miskolci Bartók Plusz. Idén a Hősök terétől a főutcán keresztül érkeztek a résztvevők a Szent István térre, ahol Kesselyák Gergely igazgató, Kiss János alpolgármester és Kerényi Miklós Gábor rendező köszöntője után a jelenlévők ízelítőt kaptak a fesztivál kínálatából. Eperjesi Erika, a televízióból ismert fiatal Virtuózok, Nutthapom Thammathi, a Miskolci Nemzeti Színház zenekara és Cser Ádám karmester megalapozta a jó hangulatot. Utánuk Cohen-dalokból összeállított koncert következett Müller Péter Sziámi, Hernádi Judit, Novák Péter, valamint zenészbarátaik előadásában. A szabadtéri nyitóprogramot látványos tűzijáték zárta.
A Miskolci Nemzeti Színház nagytermében szintén sor került egy nyitókoncertre. Szonja Joncseva (szoprán), Marin Joncsev (tenor) és a kis hárfavirtuóz, Szauer Bianka adott hangversenyt Massenet, Gounod, Puccini darabjaiból. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Alexander Prior vezényelte. Verdi Traviatájának németországi bemutatója után Szonja Joncsevát a Die Welt című lap Maria Callashoz hasonlította és a világ- jelenleg- legjobbjának nevezte.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd beszéde után Kriza Ákos miskolci polgármester bejelentette: „A fesztivál a többi miskolci kulturális értékkel keretét jelentheti a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázatnak. Azaz: Miskolc indul a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért”.
2. nap: Bartók-maraton a Jégcsarnokban
Rögtön a fesztivál elején egy megaprodukció részesei lehettünk: szombaton három művet magába foglaló Bartók-estet rendeztek. Kísérő programként- belvárosi helyszíneken- volt népművészeti divatbemutató, klasszikus átiratok a Rajkó Zenekarral, MAKÁM – koncert, jazz-dallamok a téren, utcatánc a színház előtt, a Déryné-kertben pedig Weszely Ernő harmonikaművész muzsikált a közönségnek.
A Bartók jubileumi évhez kapcsolódva egyetlen este alatt tekinthették meg a nézők A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin és A kékszakállú herceg vára című színpadi darabokat, M. Tóth Géza rendezésében. Felsorolni is lehetetlen a látványos produkcióban közreműködő sok művészt, csupán néhány név: Komlósi Ildikó (Judit szerepében), Szabó Bálint (a Kékszakállú herceg), Apáti Bence (a fából faragott királyfit megszemélyesítő táncos), Felméry Lili (Tündér), Harsányi Attila (Mandarin), Kocsis Andrea (Lány). A díszleteket, jelmezeket Zeke Edit tervezte, a koreográfiát Kozma Attila készítette, a Pannon Filharmonikusokat Okszana Lyniv vezényelte.
3. nap: Detektívesdi és szülinapos Mágnás Miska
A Moszkvai Helikon Opera vendégjátékát láthatták az érdeklődők vasárnap este a Miskolci Nemzeti Színházban. Kísérő rendezvényként fúvószenekari, majd Herczeg Flóra-koncertre került sor, de az operettek kedvelői számára is akadt program: együtt ünnepelhették Oszwald Marikával, Vadász Zsolttal és kollégáikkal a száz éves Mágnás Miskát. Ezeken kívül még a Játékszínben kezdetét vette egy 6 napon át tartó elméleti előadássorozat, ahol Bartókkal és életművével ismerkedhetett a közönség.
Izgalmas nyomozás folyt a Nagyszínházban, ahol A Makropulosz-ügy című Janáček- opera rejtélyeit próbálták megfejteni a nézők a moszkvai társulat segítségével. A darab hősnője már több mint 300 éves, de még mindig szép és fiatal. Elina Makropulosz ugyanazon monogram alatt, különböző neveken éli hosszú, de boldogtalan életét. Természetesen az- egyetlen percre sem unalmas- előadás folyamán fény derült a titokra: Elina édesapja feltalált egy életelixírt, amit a saját lányán próbált ki, hosszú életet és fiatalságot adva ezzel neki, ám gyermeke az évek során rádöbben: az emberi élet értelme éppen abban rejlik, hogy egyszer véget ér.
4. nap: Carmen színre lép
„9 tenor” gála a Művészetek házában, szabadtéri Flamenco-műsor és beavató operaelőadás várta a közönséget hétfőn este.
A Bartók Plusz „Ezrek operája” sorozatában Kerényi Miklós Gábor rendezésében ismerhették meg a nézők a spanyol cigánylány (Mester Viktória), a katona (Hector Lopez Mendoza) és a torreádor (Molnár Levente) tragédiával végződő szerelmi háromszögét. A rendező bevonta a közönséget is a játékba, de a Carmen-produkció különlegessége még, hogy három helyszínen mutatták be és a díszleteket Miskolc épületei adták. Az I-II. felvonás hétfőn a Szent István téren, a harmadik szerdán az Avasi kilátónál, a teljes előadás- szcenírozott formában- pénteken, a Lovagi Tornák Terén került színre.
5. nap: Vaskos zenedráma bent, könnyed dallamok kint
Oidipusz a Nagyszínházban, Vizin Viktória & Miskolc Dixieland Band hangversenye a Nyári Színházban, valamint David Bowie-emlékkoncert a téren Ónodi Eszter, Hámori Gabriella, Gyabronka József, Másik János, Müller Péter Sziámi és barátaik közreműködésével- e három produkció alkotta a keddi program legjavát.
Az egyik legismertebb mítoszt dolgozta fel George Enescu Oidipusz című darabjában, amit most a Bukaresti Nemzeti Opera művészei hoztak el Miskolcra. Koncertszerű előadásban láthatták a nézők a jóslatot, melynek beteljesedése elkerülhetetlen. A görög mitológia szerint Oidipusz megöli apját és feleségül veszi anyját, erre azonban a történet végéig nem jön rá. A címszerepet éneklő Stefan Ignat szerint a legfontosabb különbség a mitológiai Oidipusz és az Enescu-féle között: a mitológiában Oidipuszt legyőzi a sors, az operában viszont Oidipusz győzi le a sorsot.
A fesztivál második felében is rengeteg látványos program és érdekesség várta a közönséget, de erről picit később olvashatják beszámolónkat…
(Nyitókép: A fesztivált nyitó felvonuláson Bartók-hősei, aFából faragott királyfi, Kékszakállú, Csodálatos Mandarin – Vona Ildikó fotója)
