Rusznyák Gábor rendezésében került bemutatásra a Kamaraszínházban Gáspár Tibor, Czakó Julianna, Nádasy Erika főszereplésével egy Móricz Zsigmond regényből készült színdarab, a Kivilágos kivirradtig.
A cselekmény egyetlen nap alatt játszódik és a 100 évvel ezelőtti dzsentri világ elevenedik meg a színpadon. A történet folyamán egy István-napi mulatságba nyerünk betekintést, ugyanakkor a mulatozás alatt olyan problémák kerülnek felszínre, amelyeken ma is érdemes elgondolkozni. Az előadás külön érdekessége, hogy sok színész van egyszerre a színpadon, párhuzamosan és keresztbe is folynak beszélgetések. Szétmálló életek, kilátástalan sorsok tárulnak fel a nézők előtt. Fecsegő, parányi embereket látunk, egy munkára, cselekvésre képtelen dzsentri-világot a nagy magyar Alföldön. A házigazda ezen az estén veszíti el az állását, így a bukás végérvényessé válik.
Móricz művéből Rusznyák Gábor készített színpadi változatot, ami szinte teljesen követi a regény dramaturgiáját.
– A fő szempont az volt, hogy az alapmű polifonikussága megmaradjon – hangsúlyozta a rendező. – A változtatások, beírások, a díszlet, a jelmez, a zene mind-mind ezt igyekeznek szolgálni. Ahogy én tudom, még soha ennyi színész egyszerre, egy időben nem volt jelen a miskolci kamaraszínpadon. A sok szereplő egyben sok-sok különböző színpadi szándékot, történést, akciót is jelent. Megannyi különböző idegrendszer egy időben, egy helyen. Ennek megszervezése, összehangolása rengeteg türelmet, egymásra figyelést, az anyag egésze iránti közös kíváncsiságot és alázatot követel. Ez pedig nagyon is megvolt. Igazából ritka nagy öröm volt ez a próbafolyamat – mondta Rusznyák Gábor.
Az előadásban felvetett társadalmi problémák, az idegenség kérdése, a zsidó-keresztény ellentét, a házasságok férfi-nő harcai, a bajok szőnyeg alá söprése nem sokat változott száz év óta, a dzsentrik rétegét is megtaláljuk most is. – A mai kor dzsentrijei az a réteg, amely hitelekből, kölcsönökből „hazudik” magának egy olyan egzisztenciát, amit a keresetével, a munkája aktuális értékével egyébként nem lenne képes fenntartani – fűzte hozzá a rendező.
Gáspár Tibor szerint Móricz Zsigmond az egyik legnagyobb magyar szociológus. A szerző bejárta az egész Kárpát-medencét és megírta, amit látott, tapasztalt. – Ezek a történetek ma is ismerősek mindannyiunk számára, hiszen ma is szükség van rá, hogy elgondolkodjunk ugyanezeken a problémákon… Ezen az István-napon láthatjuk az egész magyarság drámáját, a kisszerűségét és nagyszerűségét egyaránt – mondta a Doby Istvánt alakító színművész.
A Kivilágos kivirradtig rendkívül szórakoztató, de könnyfakasztó előadás is, hiszen ahogy az írónál jelen van a költészet, úgy a mi előadásunkban is fontos hangsúlyt kap. Hol nagyon komolyan, hol játékosan villannak fel a problémák, de az élet jelenvalósága ugyanúgy átsüt az előadásból, ahogy Móricz Zsigmond könyveiből – tette hozzá Gáspár Tibor.
A zsidó földbirtokossal, Pogány Imrével eljegyzésre készülő Annus szerepében Czakó Juliannát láthatja a közönség. A kedves, életvidám lány életében sorsfordító eseményeket hoz ez az este.
– Annus nem egy kacér lány, csupán szereti az őt körülvevő embereket és szeretné jól érezni magát… Az előadás, bár a kisemberek problémáit mutatja meg, mégis a globális problémák irányába mutat. Nem fennkölt, nem súlyos, egészen hétköznapi, és hétköznapi megoldásokat is kínál, leginkább az egykedvű belenyugvást. Remek humorral, nagyon ismerős karaktereken keresztül. Ez az előadás nem felkiáltójeleket, hanem kérdőjeleket küld a nézőknek a színpadról. Hogy Annusnak lesz-e ebből kiút? Én nem akarom ezt eldönteni. Azt szeretném, hogy a néző úgy menjen haza, hogy azt kívánja: „Bárcsak neki sikerülne!” – mondta Czakó Julianna színésznő.
(Fotók: Vona Ildikó)
