Szükség lenne a bérek további emelésére, a kutatási források bővítésére és az infrastruktúra fejlesztésére is ahhoz, hogy kevesebb fiatal kutató hagyja ott a tudományos pályát – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 45 évesnél fiatalabb kutatók helyzetét és véleményét vizsgáló felméréséből.
Az MTA pénteki közleménye szerint a kérdőíves felmérés eredményeit az akadémia 189. közgyűléséhez kapcsolódva második alkalommal megrendezett Fiatal Kutatók Fórumán ismertették május 9-én.
A személyes adatokkal, tudományos életpályával, szakmai motivációval, nemzetközi mobilitással, családi állapottal, karrierkilátásokkal, valamint a kutatói képviselettel kapcsolatos kérdésekre 1760 tudós válaszolt. A válaszadók lefedték mind a 11 nagy tudományterületet, többségük főállású kutató, mintegy 60 százalékuk a fővárosban, 90 százalékuk felsőoktatási intézményben vagy akadémiai kutatóintézetben dolgozik.
A felmérés szerint a tudományos pálya iránti motiváció elemei közül a legfontosabb a felfedezés izgalma, valamint a tudományos elhivatottság. Vonzerőt jelentenek a rugalmas munkakörülmények és a nemzetközi lehetőségek, a legkevésbé fontosként pedig a megszerzett tudás más szektorban való használhatóságát és a közszféra biztonságát említették a válaszadók.
Mint írják, az eredmények szerint a válaszadók több mint fele mérlegelte már komolyan a pályaelhagyást. Ennek okaként leginkább a személyes anyagi nehézségeket, a kutatási forrás hiányát és a nem kiszámítható karriert jelölték meg. A magyarországi tudományos karrier vonzóbbá tételéhez szükséges intézményi változtatások közül a jelentős fizetésemelést, a kutatási infrastruktúra fejlesztését és a szakmai karrierút kiszámíthatóbbá tételét nevezték a legfontosabbnak, de megoldandó feladatként említették a túlzott mértékű adminisztrációs terhelés csökkentését is.
A kutatás és a család kapcsolatát feltáró kérdésekre adott válaszokból az derült ki, hogy az 56 százalékban házas válaszadók 71 százaléka jelentős kihívásnak tartja a gyermekvállalás összeegyeztetését a tudományos karrierrel a mindennapokban. A kutatók által megfogalmazott javaslatok alapján szükség lenne hosszabb időre szóló és nagyobb biztonságot nyújtó szerződésekre, valamint a családos kutatók fokozottabb támogatására (gyermekfelügyelet, távmunka) is.
Az előrehaladást a tudományos pályán a fiatal kutatók szerint leginkább a publikálás anyagi támogatása, a pályázati adminisztráció megkönnyítése, a nemzetközi pályázatokra való személyre szabott felkészítés, a konferencia-részvétel támogatása, valamint a külföldi együttműködések támogatása segítené. A válaszokból kiderült az is, hogy a 45 évnél fiatalabb kutatók 60 százalékának nincs komolyabb külföldi tapasztalata. A felmérés értékelői szerint ez rendszerszintű probléma, amellyel foglalkoznia kell a tudománypolitika irányítóinak is – áll a közleményben, amely szerint a kérdőívek részletes kiértékelését a nyár folyamán végzik el.
