Az új budapesti Duna-híd nemzetközi tervpályázatra beérkezett munkákat és a fővárosi hidak múltját bemutató kiállítás nyílt hétfőn a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben Budapesten.
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a megnyitón elmondta: a szeptember közepéig látogatható tárlat amellett, hogy bemutatja azokat a színvonalas pályaműveket, amelyek a tavaly júniusban kiírt nemzetközi tervpályázatra érkeztek, átfogó áttekintést nyújt a budapesti hidak történetéről is, urbanisztikai, társadalmi szempontból bemutatva az arról szóló vitákat, amelyek a hídépítéseket övezték.
Az angol és magyar nyelven olvasható kiállításon emellett a múzeum gyűjteményéből néhány olyan kisebb tárgyi emléket is láthat a közönség, mint például a régi Erzsébet híd egyik angyaldísze és sok más olyan részletet, ami emlékeztet a budapesti hidak múltjára – tette hozzá a főigazgató.
Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, a tervpályázat bíráló bizottságának elnöke a megnyitón felidézte: a tavaly júniusban kiírt meghívásos nemzetközi tervpályázatra 17 pályamű érkezett a legjelentősebb hazai és külföldi építészek részvételével.
A pályázat eredményét áprilisban hirdették ki, az első díjat a rotterdami Erasmus-hidat is megálmodó UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium terve nyerte el. A zsűri értékelése szerint a győztes pályázat egy olyan 2-szer 3 forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas híd terveit vetette papírra, amely egyszerre egyedi és elegáns, mégis dinamizmust és erőt sugárzó.
Megemlékezett arról, hogy Budapest története a Lánchíd megépítésével kezdődött. Mint mondta, negyedszázadonként épül egy híd Budapesten, felváltva északon és délen. Az utolsó hidat, a Megyeri hidat északon adták át, a tervezett új híd pedig a Rákóczi hídtól délre épül majd.
Hozzátette: a Dél-Budát és Csepelt összekötő új híd napi 55 ezer autóval tehermentesíti a túlzsúfolt belvárosi hidakat, az Üllői út forgalmát pedig napi hatezer gépjárművel csökkentheti és kapcsolatot teremt majd olyan sűrűn lakott városrészek között is, amelyek között még nincs összeköttetés.
Megjegyezte: a kiállítás bemutatja azt is, hogy milyen viták kísérték a hidak építését. Mint fogalmazott, természetes, hogy ilyen jelentős közösségi beruházásokat viták kísérnek, ezért is indítják el ősszel a Budapest párbeszédet a főváros tízéves városfejlesztési stratégiai tervéről.
Erre várják a fővárosi civil szakmai közösségeket,
Találjuk ki együtt Budapestet címmel – tette hozzá.
