Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, de rendkívül széles intervallumban, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően.
Az alma alternancia-hajlama folytán az adott évi termést mindig erőteljesen meghatározza a fák előző évi termésterhelése: tavaly 900 ezer tonnához közelítő, nagy termés terhelte a fákat, ráadásul aszályos időjárás mellett, ami eleve gyengébb virágzást, illetve termést vetített előre. Jelentős, további terméskiesést okozott azonban az is, hogy ebben az évben az időjárási károk minden vállfaját meg kellett tapasztalnunk.
A 2019. év tavasza rendkívül aszályos volt, ami – az öntözetlen ültetvényekben, vagyis a termőfelület ¾-én – látens módon már önmagában ronthatta a virágok minőségét, illetve termékenyülését. Március-április folyamán több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, melyben a virágszervek „megfáztak”, majd a virágzás időszakában – főleg az ország észak-keleti régiójában – jelentős fagykárok is kialakultak. A virágzás lezárulta után, április végétől május végéig hűvös, extrém csapadékos, fényszegény időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre.
A rendkívüli szélsőségek között ingadozó csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője az átlagosnál gyengébb terméskötődés és/vagy nagyon erőteljes május-júniusi gyümölcshullás lett. Június második hetében az extrém magas hőmérséklet és UV-sugárzás okozott kisebb mértékű, bár ilyen korai időszakban még nem szokványos napégési károkat. Május-június folyamán lokálisan, de sok helyen érték kisebb-nagyobb jégverések az almaültetvényeket. Június 27-én – a tavaszi fagykárokkal egyébként is erőteljesen sújtott, a hazai almatermő felület felét adó – észak-keleti országrészben okozott egy extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat.
A tavalyi nagy termés és az időjárási viszontagságok okán ebben az évben gyenge almatermés várható Magyarországon. A jelenlegi kilátások alapján 450 ezer tonna körülire becsüljük a hazai almatermést, ami a tavalyi nagy termésnek mindössze a fele, de még a tízéves átlagtermésnél is mintegy 25%-kal alacsonyabb. A terméskilátásokhoz hozzátartozik, hogy fajtától, termesztőkörzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony, mozaikos a kép: még egy ugyanazon ültetvényben is nagyon eltérő a termés fajtánként vagy akár parcellánként is.
Az alma hasznosítási irányok közötti megoszlása várhatóan ebben az évben is 1/3 étkezési és 2/3 ipari alma lesz. Bár az öntözött, magas szinten művelt, intenzív, étkezési célú ültetvényeken szignifikánsan jobb a termés, mint a kettőshasznú vagy ipari célú ültetvényekben, a helyzetet árnyalja, hogy – az adott esetben a jelentős fagykároktól is megmenekült – jéghálóval nem fedett ültetvények jó részében tapasztalható valamilyen mértékű jégkár, ami – jelenleg még nehezen becsülhető mértékben – rontja a minőségi kihozatalt.
E helyütt piaci prognózisba nem bocsátkozunk, mert arra csak augusztus 10. körül, az európai termésbecslő konferencia után lesz lehetőségünk. Meg kell jegyezni azonban, hogy az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak: ellentmondásos információk éreznek ugyan észak-európai versenytársunktól, de a hivatalos információk 2,0-2,5 millió tonna körüli termésről árulkodnak, ami a tavalyi termés fele (az átlagtermés 60%-a). Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés.
Mindezek okán a tavalyi nyomott áraknál sokkal magasabb, de becslésünk szerint még az átlagos áraknál is lényegesen jobb árakra számíthatnak a gazdák ebben az évben.
