Miközben közel 60 különböző adó és járulék van Magyarországon, ezek közül mindösszesen három biztosítja az összes adóbevétel háromnegyedét.
Jövőre a legnagyobb összeg a társadalombiztosítási járulékokból származik, második helyen az általános forgalmi adó, a dobogó harmadik fokán pedig a személyi jövedelemadó áll – állapítja meg az ado.hu cikkében.
Az állami kiadások 80-90 százalékát adókból és járulékokból (a továbbiakban: adókból) finanszírozza a költségvetés, az egyes befizetések nagysága között azonban igen jelentősek az eltérések. Miközben jövőre is közel 60 különböző adóelvonással számolhatunk, az ezekből származó összes bevétel háromnegyedét három nagy adó biztosítja – derül ki a jövő évi költségvetési törvény tervezetéből. Hasonló jellegük miatt érdemes egy kalap alá venni az összes munkáltatói és munkavállalói járulékot, ide értve a szociális hozzájárulási adót is. Így összevonva pedig a társadalombiztosítási járulékokból várható 5582 milliárd forint jelenti jövőre a költségvetés legfontosabb bevételét. Ez az idei előirányzathoz képest csupán 3 százalékos növekedés, ami jócskán elmarad a nemzetgazdasági keresettömeg bővülésétől, ám ez azzal magyarázható, hogy reálkeresetek alakulásának függvényében jövőre további 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó.
A második legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó, aminek részben az a magyarázata, az általános adókulcs – 27 százalékkal – nálunk a legmagasabb az egész Európai Unióban. Az adónemből jövőre 4968 milliárd forintot vár a kormány. Ez több mint 15 százalékos növekedést jelent az idei előirányzathoz képest, ami jócskán meghaladja a nominális fogyasztás (és beruházás) jövő évi növekedését. Ám ebben az esetben félrevezető lehet az a 2019-es előirányzathoz viszonyítani, ugyanis az már most biztosra vehető, hogy az idei áfabevétel több száz milliárd forinttal meghaladja a költségvetési előirányzatot.
A cikk folytatása ITT olvasható!
