Pannonhírnök
Keresés
Close this search box.

Bemutatók a miskolci színházban – Fotós főpróbán jártunk

Újabb nagysikerű premierek a Miskolci Nemzeti Színházban Keszég László és Béres Attila rendezésében.

Két fontos premiert tartott az elmúlt héten a Miskolci Nemzeti Színház. A bemutatókat megelőzően az alkotók fotós főpróbára várták a sajtó képviselőit. Természetesen jelen volt a PannonHírnök kultúra rovatának állandó szerzője is.

Verdi gyönyörű zenedrámáját, a Don Carlost láthatja mostantól a közönség a Nagyszínházban, Keszég László rendezésében. Giuseppe Verdi operája Friedrich Schiller remekműve alapján született, és az érzelmek tengerét zúdítja a nézőkre. Schillernél a politikai mondanivaló nagyon erős, az operában viszont az érzelmi szál kap hangsúlyt.

Párbajra készen: (b-j) Cser Krisztián (II. Fülöp), Molnár Levente (Posa márki) és Pataki Adorján (Don Carlos)

A cselekmény helyszíne a 16. századi Spanyolország. II. Fülöp király uralma alatt népe szenved. A szabadság reményt adó eszméjéről beszélni sem lehet, mert tilos az önálló gondolkodás, minden ellenszegülőre az inkvizíció kínzókamrája vár. Don Carlos, II. Fülöp fia még mindig szerelmes apja feleségébe, Erzsébet királynéba – aki azelőtt az ő jegyese volt –, s titkát megosztja barátjával, Posa márkival. Innen indul a lavina. Számos bonyodalom, politikai és érzelmi csata szemtanúi lehetnek a nézők, Verdi pedig tökéletesen ábrázolja zenében mindazt, ami a színpadon történik.

Tercett: (b-j) Cser Krisztián (II. Fülöp), Ádám Zsuzsanna (Erzsébet) és Tímár Tímea (Eboli hercegnő)

Verdi operája hatalmas magasságokat és mélységeket megjáró szerelmi dráma, amely nagyon szélsőséges emberi érzelmeket tár fel. Miskolcon most kettős szereposztásban, olasz nyelven hallható. Magyar fordítást Orbán Eszter készített hozzá, a vetített videók Hajdufi Péter, a koreográfia Gergye Krisztián munkáját dicséri. A díszleteket Árvay György, a jelmezeket Szűcs Edit tervezte.

Az általam látott főpróba és premier szereplői Cser Krisztián (II.Fülöp), Ádám Zsuzsanna (Valois Erzsébet), Pataki Adorján (Don Carlos), Tímár Tímea (Eboli hercegnő), Molnár Levente / Laborfalvi Soós Béla (Posa márki), Tötös Roland (Lerma gróf), Cseh Antal (Főinkvizítor), Eperjesi Erika (Tebaldo), Koleszár Ákos (V. Károly császár), Hasas Beatrix (Mennyei hang) voltak. A Miskolci Nemzeti Színház zenekarát, és kibővített énekkarát Cser Ádám vezényelte.

Az opera zárójelenete: (b-j) Cser Krisztián (II.Fülöp), Cseh Antal (Főinkvizítor), Koleszár Ákos (V. Károly császár), Pataki Adorján (Don Carlos)

Február 8-án került sor a Kamaraszínházban Dosztojevszkij utolsó műve, az Ördögök bemutatójára. Béres Attila rendező és Ari-Nagy Barbara dramaturg különleges csemegével várta a közönséget. Nem a mondanivaló súlyára és a mozgalmas cselekményre gondolok, hanem arra a feladatra, amit egy-egy figura megformálása a színészekre ró. Itt ugyanis nem csupán résztvevői, hanem narrátorai is a saját életüknek. A történet során gyakran a nézők felé fordul az adott szereplő, és egyes szám harmadik személyben folytatja szövegét: „Dása érezte”, „Varvara Sztavrogina tudta” stb.

Jelenet az előadásból: (b-j) Varga Zoltán (Sztyepan Verhovenszkij), Somhegyi György (Liputyin) és Feczesin Kristóf (Kirillov)

– Az Ördögök története egy bomló, széteső korszakot tükröz, amikor a társadalmi felépítmény inogni kezd, beáll egy ideológiai válság, a régi rendszer már nem működik, az új pedig még nem alakult ki – elemezte a történetet Béres Attila. – Ilyenkor a legkülönfélébb eszmék és szándékok törnek a felszínre, és összecsapnak, anélkül, hogy bárki tudná, mi lesz majd a helyes út. Idealisták és cinikus törtetők, fanatikusok és jószándékú tájékozatlanok mind ugyanolyan hevesen keresik az új világ kulcsát.

Dosztojevszkij regénye egyszerre politikai és lélektani dráma, filozófiai elmélkedés és krimi. Cselekménye a 19-20. század fordulóján játszódik Oroszországban. Isten keresése és egy fura politikai játszma fut egymáson az orosz forradalom kitörése előtti időszakban. Nyikolaj Sztavrogin művelt fiatalember, az ő történetén keresztül ismerkedhetnek a nézők a korral, a hittel, a belső vívódásokkal. Ahogy halad előre a cselekmény, a politikai, magánéleti bonyodalmak egyre jobban összefonódnak, és kirajzolódik egy morális válságba jutott, kaotikus világ. A másik főszereplő, Pjotr Verhovenszkij ezt a zűrzavart használja fel, hogy mindenkin átgázolva önző – és nem túl tisztességes – módon megvalósítsa saját terveit, egyéni érdekeit.

Hölgyek a szalonban: (b-j) Seres Ildikó (Varvara Sztavrogina), Horváth Alexandra (Dása), Prohászka Fanni (Liza), Máhr Ági (Praszkovja Ivanovna) és Rusznák Adrienn (Marja)

Az előadás díszletét Cziegler Balázs, jelmezeit Pilinyi Márta tervezte. A főbb szerepekben Bodoky Márk.(Sztavrogin), Rózsa Krisztián (Pjotr Verhovenszkij), Seres Ildikó (Varvara Sztavrogina), Varga Zoltán (Sztyepan Verhovenszkij), Horváth Alexandra (Dása), Feczesin Kristóf (Kirillov), Lajos András (Satov), Prohászka Fanni (Liza), Máhr Ági (Praszkovja Ivanovna), Konfár Erik (Lebjadkin), Simon Zoltán (Fegyenc Fegyka), Rusznák Adrienn (Marja), Somhegyi György (Liputyin) látható.

Pjotr Verhovenszkij beszédet tart: Rózsa Krisztián (balra hátul)

Figyelem!!! Ez az előadás KORHATÁROS! Megtekintését az alkotók csak tizennyolc éven felülieknek ajánlják.

(Fotók: Vona Ildikó/ PannonHírnök)

További cikkek