Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a dolgozó diákok aránya, a koronavírus miatt azonban tízezres nagyságrendben veszíthették el munkájukat az elmúlt hetekben.
A 21 éves Bori három éve költözött el a szüleitől, azóta egyedül tartja el magát. Középiskolába jár, mellette diákmunka révén kasszázott több budapesti drogériában és élelmiszerüzletben az elmúlt években. A hétköznapok többségében az órák után járt be a munkahelyére, vagy akár már az utolsó 1-2 órán sem vett részt az iskola engedélyével.
Hétvégi napokat is bevállalt, így jellemzően heti 30-40 órát dolgozott az iskola mellett. “A megélhetésem miatt volt rá szükségem, nem hobbiból csináltam” – mondta Bori. Ugyan szeretett volna átmenni belsős alkalmazottnak, az iskola miatt legfeljebb részmunkaidősként tudott volna elhelyezkedni. A diákmunka ugyanis rugalmasabb az alkalmazott státusznál, diákként szabadon dönthetett arról, hogy a drogérialánc melyik üzletében és mennyit akar dolgozni.
Mivel a diákmunka révén nagyjából ugyanannyi pénzt tudott keresni, mint alkalmazottként, különösebb hátránya nem származott abból, hogy nem belsős munkatárs volt. Ez azonban márciusban megváltozott, amikor a koronavírus miatt hirtelen visszaesett a drogéria forgalma. “Nagyon lecsökkent a vásárlói kör, senki nem akart már úgy költekezni” – mondta Bori. A márciust még végig tudta dolgozni, áprilisban azonban már csak öt napot kapott.
A teljes cikket ITT olvashatja.
A nyitókép illusztráció.
