Munkaerőpiaci, kereseti és más adatok is megjelennek a következő héten, de a legnagyobb figyelmet a jegybank májusi kamatmeghatározó ülése kaphatja, ugyanakkor kamatváltozást nem várnak az elemzők.
Kedden tartja májusi kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az előző ülésén a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. A CIB Bank elemzői közölték, hogy kamatváltoztatásra, vagy új intézkedések bejelentésére nem számítanak, mert a március óta bejelentett új eszközök és kamatlépések egyelőre hatásosnak bizonyultak. A következő időszak inkább a kivárás jegyében telhet mindaddig, amíg a második fél év inflációs és növekedési kilátásaival kapcsolatban pontosabbat lehet látni. A júniusi ülés már érdekesebb lesz, hiszen azzal egyidejűleg a frissített Inflációs jelentés is megjelenik az új prognózisokkal – írták.
Szerdán a foglalkoztatottság-munkanélküliség február és április közötti statisztikáját közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 466 ezer volt, 0,7 százalékkal, 31 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal csökkent. Márciusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 442 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 56 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 0,9 százalékponttal, 69,2 százalékra csökkent. A január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Márciusban mintegy 56 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 2 ezren munkanélkülivé váltak. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg – írta a KSH.
Csütörtökön a beruházások idei első negyedéves statisztikája, és a keresetek márciusi adata jelenik meg. A beruházások volumene 2019 negyedik negyedévében 5,9 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához képest, 2019 egészében, az eddigi leggyorsabb – 14 százalékos volt a bővülés. Miközben a negyedéves bővülés jelentősen mérséklődött elsősorban a nagysúlyú feldolgozóipar – azon belül részben a járműgyártás – beruházásainak visszaesése miatt, a szolgáltatási ágak többsége jobban teljesített az átlagnál – írta a KSH. Februárban a bruttó átlagkereset 377 300 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A koronavírus-járvány gazdasági következményei az év első két hónapját még nem érintették, így hatásai egyelőre nem érezhetők a kereseti adatokban.
A vállalkozásoknál 9,6 százalékkal 391 ezer 600 forintra nőtt az átlagos bruttó kereset, a költségvetési szektorban 5,8 százalékkal 380 ezer 800 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül.
Pénteken az első negyedéves GDP második becslése mellett a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának első negyedéves adatsorát közli a KSH. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve. Az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene 2020 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
