Az MNB nemcsak a többletlikviditás levezetésre alkalmazott betéti eszköznél alkalmazta a 0,75 százalékos kamatot, hanem a szerdán lebonyolított, hároméves és ötéves lejáratú fedezet mellett nyújtott hiteltenderén is.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke csütörtökön megerősítette, hogy a magyar jegybank az egyhetes betéti kamattal igyekszik ellensúlyozni a volatilis nemzetközi hangulatot, a kockázatkerülést, amely feltörekvő piacok eszközeit, köztük a forintot is sújtja, és a legnagyobb kockázati tényező az inflációs kilátások szempontjából. Reutersnek adott nyilatkozatában a forint múlt havi gyengüléséről feltett kérdésre azzal válaszolt, a jegybank figyelembe vette azt is a monetáris politikájában olyan mértékben, amennyire az a hosszabb távú inflációs kilátásokra és a várakozásokra kihat. Leszögezte: „megfelelően fogunk a helyzetre reagálni”.
A piacot és az elemzőket meglepte amikor múlt csütörtökön a 0,6 százalékos alapkamattal szemben magasabb kamatot ajánlott a jegybank a betéti tenderen, mert először fordult elő, hogy az április óta irányadó eszköz elszakadt a monetáris tanács által meghatározott alapkamattól.
Az MNB monetáris politikája az alacsony kamatszinttel igyekszik támogatni a gazdasági növekedést, vagyis mérsékelni a visszaesés ütemét, ugyanakkor a forint árfolyamának gyengülését és az inflációt monetáris szigorítással lehet fékezni. A betéti kamat emelését szakértők úgy értelmezték, mint az infláció kordában tartása érdekében hozott lépést, és azt feltételezték, hogy a jegybanki szakértők megítélése szerint a forint további gyengülése már az infláció élénkülésével fenyeget. Az árfolyam reagált is a lépésre, ugyanolyan szerényen, amilyen óvatos volt a lépés.
Az elemzők most azt figyelik, hogy a mínusz 0,5 és az 1,85 százalékos kamatfolyosón belül hetente hogy dönt az MNB. A 15 bázispontot még nem tartják érdemi fordulatnak, nem jelenti azt, hogy a jegybank változtatna laza monetáris politikáján.
