Vona Ildikó/ PannonHírnök: Milyen érzés újra Miskolcon színpadra lépni, együtt zenélni a Miskolc Dixieland Banddel? Régi munkakapcsolat már a tiétek…
Szulák Andrea: Igen, és nagyon furcsa, ha így kimondod. Valahogy összefolynak az évek, de tényleg évek óta dolgozunk együtt. Szívesen énekelek dixie koncerteken; ha meghív egy-egy ilyen stílusban játszó zenekar mindig örömmel megyek. A Miskolc Dixieland Bandet nagyon megszerettem, valahogy az első szemkontaktus után azt éreztem, hogy klassz srácok, és a közös munka során kiderült, hogy ugyanolyan klassz muzsikusok is. Sok mindenkivel dolgoztam már széles e hazában, de ők nagyon minőségi zenészek, és persze végtelenül kedves emberek.
Ez most ajándékkoncert időseknek, karácsonyi rendezvény. Mit fogsz énekelni?
Természetesen, ami a zenekar repertoárjába beleillik. Nem szeretnék stílust tekintve kilógni ebből a keretből, és hát örökzöldeket. Nyolc dalt fogok egyébként előadni, lesz benne egy kis karácsonyi meglepetés is, tehát csupa ajándék a képzeletbeli fa alá.
Mennyire várod, mit jelent számodra a karácsony?
Én ezt az időszakot imádom. Most meg különösen azért imádom, mert lehetett jönni. Mindig ilyenkor, az adventi időszakban szanaszét dolgozom magam: egyik adventi koncertről, vásárról a másikra megyek. Nekem tényleg már hetek óta ünneplőbe van öltöztetve a lelkem, és abszolút hangulatban vagyok. Arra pedig nagyon büszke vagyok, hogy a szervezési képességeim is kimaxoltam, mert minden süti megsütve, töltött káposzta megfőzve, ma már a halászlevet is megfőztem, átpasszíroztam.
Ajándékok is megvásárolva?
Nagyon kevés ajándékot vásároltam, sokat csináltam. Én évek óta olyan ajándékokat adok a szeretteimnek, ami elfogy. Megeszik, megisszák. A tároló dobozok, üvegek visszakerülnek minden évben hozzám, és a következő évben ugyanúgy megtelnek finomságokkal.
Az ünnepek alatt van fellépésed?
Igen, már 26-án, vasárnap Zalakaroson koncertezem. Utána 30-án, 31-én és 1-én is lesz fellépés. Elsején Mága Zolival a klasszikus, éves nagy Mága-koncertet csináljuk, 31-én meg hazajön egy kollegám Németországból, és vele együtt fogok fellépni egy musical-műsorban.
Színházban játszol még az év végén?
Idén már nem, majd januárban jön az őrület. Most fejeztük be a színházat, az Operettben blokkokban játszunk. Volt egy Lili bárónő-szériánk, de majd jön a Hegedűs a háztetőn-széria, februárban pedig a Nine.
Mennyire volt nehéz a 2021-es éved?
Hogy őszinte legyek: nem volt könnyű. Lelkileg volt nagyon nehéz. Hullámvasútszerű volt, tehát nagyon fönt meg nagyon lent. Amikor elindult egy munkafolyamat, mondjuk a Nine című musical próbái, akkor nagyon fel voltunk villanyozva.
Egy csodálatosan izgalmas, jó munka indult be, próbáltunk egy hónapig majd lezártak megint minket.
Az annyira deprimáló volt, hogy hónapokig, legalább két hónapig nagyon magam alatt voltam. Aztán, ahogy kinyíltak az ajtók, és lehetett kezdeni, május végétől én már le nem jövök a színpadról.
Online koncerteken is szerepeltél…
Azt hiszem, hogy itt kezdtem el az online koncertezést, a Reményivel (Reményi Ede Kamarazenekar – a szerk) Miskolcon volt az első. És látod, milyen érdekes! Visszajövök ide, de már élőben: közönség előtt fogok ma este énekelni. Fontos, hogy legyenek fellépések. Nagyon sokat voltam most kisebb településeken is koncertezni, adventi „ügyekből” kifolyólag, de még karácsonyi vásárokban is. Imádom, amikor ott állnak és fagyoskodnak az emberek, de csillogó szemmel, lelkesen hallgatják a koncertet.
Melyik volt a nehezebb éved, 2020 vagy 2021? Tavaly jelent meg a Covid…
Egy jó darabig nem is vettük ezt komolyan, szerintem. Senki nem akarta elhinni, hogy ez megtörténhet velünk. Azt gondoltuk, majd lecseng, elmúlik. Aztán, amikor teltek-múltak a hetek, hónapok, és tavaly ilyenkor sorra mondták le a fellépéseket, akkor azért elkezdtünk aggódni sokan. Jöttek a halálesetek, persze egy kor fölött ezek megtörténhetnek, de ennyire sűrítetten ritkán van rá példa. Hogy ilyen sok veszteség, szorongás, aggodalom egyszerre van jelen, én nem emlékszem, hogy ilyennel valaha is találkoztunk.
Jön egy újabb év, hogyan tekintesz elé?
Nincsenek elvárásaim, nagyon pozitívan, optimistán tekintek a következő évre. Azt remélem, hogy előbb-utóbb ez a Covid kifárad. Aratott eleget, most már legyen neki ennyi elég! Most már legyünk egészségesek és forduljunk egymás felé szeretettel! Legyen jó sok koncert, sok olyan felület, ahol tudunk találkozni és megölelni egymást, persze egészségesen. Én ezt szeretném.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Én igazándiból soha nem merek, életemben nem terveztem. Voltak álmaim, aztán jött egy lehetőség, amit megkaptam, és belekapaszkodva megvalósítottam az álmomat. Gyakorlatilag ma jelent meg egy új lemezem, Eszpresszó a címe. Magyar dalok, régi nagy slágerek, táncdalok dzsessz köntösben. Megjelent CD-n, és szerintem már fent van az interneten is, mert feltöltik a kiadók a különféle megosztó oldalakra. Én azt szeretném, hogy azzal a lemezzel is tudjunk koncertezni, a színház se álljon le, és ide hozzátok, Miskolcra is sokszor jöhessek.
Köszönöm szépen az interjút, nagyon boldog karácsonyt és sikeres új esztendőt kívánok!
(A Reményi Ede Kamarazenekar, Szulák Andrea és a Miskolc Dixieland Band közös koncertje itt tekinthető meg:)
Nyitókép: Szulák Andrea Instagram oldala
