Alapításának 55. évfordulóját ünnepli idén a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület.
Január 22-én nagy sikerű és hagyományú Operett Gálát rendeztek Tarcsafürdőben, nemzetközi zenekar és Debrei Zsuzsanna, Foki Veronika, Bot Gábor, Hertelendy Attila színművészek közreműködésével. A zenés est kapcsán érdeklődtünk a jubileumi év további eseményeiről. Frauer Ludwig, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke beszélt jövőbeli terveikről, összegezte az eltelt időszak eredményeit és elmesélte: hogyan vezetett az út az ötlet felvetésétől az egyesület megalapításáig?
– Ebben az évben nem tervezünk olyan nagyszabású ünnepséget, mint az 50. évfordulón volt, de természetesen az 55-öt is szeretnénk méltó módon megünnepelni – tájékoztatott az elnök.
1968 – Az egyesület alapítása
1968. február 26-án fogadta el az akkori Biztonsági Igazgatóság (Sicherheitsdirektion) az egyesület alapszabályait. Az engedély alapján 1968. március 17-én a felsőőri Kántor kocsmában tartották meg az alapító közgyűlést és választották meg az elnökséget, amelynek tagjai: Moor Johann elnök, Szeberényi Ludwig és Imrek Ludwig alelnökök, Liszt Rosalia jegyző, Balika Stefan pénztáros, Posch Ferdinand és Schuszter Charlotte ellenőrök, Benkö Josef, dr. Seper Karl, Szabo Ernst és Plank Michael póttagok voltak.
Március 30-án a Zámbó kocsmában volt az első nyilvános közgyűlés, amelyen a vezetőségi tagok változás nélkül további megbízást nyertek. Az egyesület megalapítását egyöntetűen pozitívan fogadták a burgenlandi magyarok körében. Részletesen megfogalmazták az egyesület céljait az alapításkor:
„a burgenlandi magyarok jogainak megóvása; a magyar nyelv és kulturális örökség fenntartása és ápolása, ezen belül hagyományőrző művészeti együttesek támogatása; társasági összejövetelek, előadások, kirándulások szervezése; közlöny kiadása, valamint könyvtár létrehozása, gyermektáboroztatás mint nyelvtanulási lehetőség biztosítása; a magyar nyelv és kultúra ápolását célzó tanfolyamok szervezése; a magyar nyelv iskolai oktatásának segítése; tudományos és művészeti értékek feltárása és újak létrejöttének segítése; más hasonló célkitűzésű egyesületekkel való együttműködés, kapcsolatok kialakítása és elmélyítése; irodalmi művek, könyvek és folyóiratok kiadása és terjesztése.”
Ezek a célkitűzések a mai napig nem változtak, ennek szellemében működünk 55 éve, a tagságunk jelenleg 750 főt számlál. Az alapításhoz kapcsolódó ünnepséget 2023. március 18-án tartjuk, a jubileumi gálaesten Hertelendy Attila és Debrei Zsuzsanna, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei slágerekkel, musical dalokkal szórakoztatják majd a közönséget.
Ez történt 2022-ben
Az elmúlt évben a koronavírus-járvány még okozott némi bizonytalanságot, de a programjaink és a rendezvényeink iránt újra nőtt az érdeklődés. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesületnek van egy évről-évre visszatérő kínálata, a gyerekek számára szervezett foglalkozások közül például a Magyar Gyermekóra Dowas Katalin óvodapedagógus vezetésével, amire 2022 őszén rekordszámú résztvevő jelentkezett, ezért a kettő helyett most már három csoportban zajlanak a foglalkozások heti egy alkalommal.
Újraindult a Bóbita baba-mama csoport a bölcsődés korosztály számára, valamint a Zeneovi csoport az óvodás korosztálynak, mindkét foglalkozás Ilyésné Csizmadia Márta zenepedagógus vezetésével. A két népzenei csoportunk különösen nagy sikereket tudhat maga mögött, a Szélforgók Ifjúsági Népzenei Együttes területi elődöntőbe jutott a Vass Lajos Népzenei Versenyen, valamint a felnőttekből álló Csörge Népzenei Együttes is elindult a Vass Lajos Népzenei Versenyen, számukra ez volt az első alkalom, hogy megmérettessék magukat, kategóriájukban arany minősítést nyertek, ezzel ők is a területi elődöntőbe jutottak. A népzenészek a Földesi család vezetésével érik el sikereiket. Az Énekkör évadnyitó koncerttel ünnepelte a jubileumi, 20. évadát tavaly ősszel.
Állandó programjaink is folytatódtak az elmúlt évben; a Pannon kulináris sorozat, az Operett Gála iránt ismét nagy volt az érdeklődés. Első alkalommal egész nyáron, nyolc héten keresztül zajló programsorozatot hirdettünk gyerekeknek, ez volt a Nyári Élménynapok. A témák, ezzel együtt a programok hetente változtak: fotóworkshop, színházi hét, tenisztábor, „kincskeresés“, aminek keretében a felsőőri és alsóőri magyar vonatkozású helyszíneket, épületeket fedeztük fel közösen a gyerekekkel. Természetesen emellett magyar nyelvi képzések is voltak, és a nagy múltra visszatekintő Magyar nyelvi tábor, amit tavaly Zalakaroson szerveztünk.
Mi várható 2023-ban?
A 2023-as évben a programjaink folytatódnak, az első félévre már csaknem betelt a naptár. A január 22-i Operett Gála után februárban gyermekfarsangot tartunk a csoportjainknak. Áprilisban és májusban folytatódik a Pannon kulináris sorozat, egyik alkalommal lángost készítünk, a másik alkalommal gyógynövényekből készítünk ecetet és likőröket. Most, a napokban vehetik kézbe tagjaink az Őrség magazin legújabb példányát, amit évente egy alkalommal állít össze az egyesület.
Helyi csoda: előkerült egy legendás kézirat
Fontos megemlíteni, mert igazi helytörténeti csemegét kínál egy 1946-ban írt könyv: Topler János: Felsőőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása a felsőőri nép számára.
Felsőőr, a burgenlandi magyar város történetét írja le a könyv, feldolgozva benne az egyházak, az egyházi iskolák történetét, a korabeli dűlőneveket, ezek eredetét a szájhagyományra és legendákra alapozva, a könyv a ’60-as évek mindennapjaival végződik. A könyv amiatt szenzációs, mert éveken keresztül csak legendák keringtek létezéséről a városban, a kutatások csődöt mondtak, mert azokban az években több Topler János is élt Felsőőrött. A jegyzetfüzetek egy padláson porosodtak, amit egy pakolás során találtak meg a leszármazottak és tulajdonképpen a jegyzetfüzetek “besétáltak” hozzánk. Topler János verseket is írt, elkötelezett református volt, ezért írt verseket a lelkészek jubilálására, illetve búcsúztatására, valamint lakodalmakra a kérőknek is.
Könyvbemutató népzenei kuriózumokból
„Míg szeretőt nem tartottam…” mottóval „Talpalávaló vasi népzene és dallamgyűjtemény 3.” címmel Földesi János, Földesi Jánosné és Pusztainé Sebők Lívia, a Boglya népzenei együttes tagjai jelentettek meg könyvet. A kötet alapját dr. Gaál Károly néprajzkutató burgenlandi gyűjtése adja. A dallamgyűjtemény elsősorban citerásoknak, népzenei együtteseknek és táncosoknak szól, akik a kottákból könnyen elsajátíthatják az őrvidéki magyar népdalokat.
A könyv különlegessége, hogy a mellékelt hanganyagon közzétették az eredeti felvételeket is.
Hallhatjuk énekelni az alsóőri Szabó Juliannát és Gaál Teréziát, a kiscsajtai Janzsó Józsefet és feleségét Juliannát, akik citerán kísérték dalaikat. Gaál József „Buklis” cimbalomjátéka sem maradt ki az eredeti felvételek közül, valamint a vasvörösvári Pesty Ernő és a felsőpulyai Maurer Rezső is hallható a mellékleten. A dallamgyűjtemény készítői 101 szalagot hallgattak végig dr. Gaál Károly gyűjtéséből, ezeket a dalokat a néprajzkutató 1964 és 1974 között rögzítette.
Nem ez az első alkalom, hogy a Boglya zenekar őrvidéki gyűjtéseket dolgoz fel könyveiben. A „Talpalávaló vasi népzene és dallamgyűjtemény” második kötetében egy őrvidéki lakodalom elevenedik meg. A Földesi házaspár dr. Gaál Károly, Kertész Gyula és Barsi Ernő gyűjtését dolgozta fel. A dallamgyűjteményhez tartozó CD mellékleten vőfélyversek hallhatók Pulay Jenőtől és lakodalmas népdalok, többek között az alsóőri Lisztné Ferber Mária, a felsőőri Dominkovics Ferenc vagy az őriszigeti Pathy Ernő előadásában.
– Idén is megrendezzük a Nyári Élménynapokat, ennek programja most van szervezés alatt. Egyelőre eddig látunk, de tele vagyunk tervekkel az év második felét illetően is. Bővebb információk honlapunkon találhatók, és érdemes ellátogatni az Őrvidék értékei oldalunkra is – zárta ismertetőjét az egyesület elnöke, Frauer Ludwig.
Köszönet Molnár Barbarának a cikk létrejöttében nyújtott segítségéért!
Nyitókép: Fellépés közben az Őriszigeti Magyar Néptáncegyüttes
Fotók: Burgenlandi Magyar Kultúregyesület
