Teljeskörű felújítás után csütörtökön nyílik meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, melyet a működtetők szerint a négy év alatt „élővé varázsoltak” – jelentette Pap Melinda, az MTI tudósítója a keddi sajtótájékoztatóról.
A legfontosabb határon túli magyar közgyűjteménynek otthont adó, Kós Károly tervezte épületegyüttest Vargha Mihály igazgató és az intézményt fenntartó Kovászna megyei közgyűlés elnöke, Tamás Sándor mutatta be az újságíróknak.
Hangsúlyozták: az intézményt az ismeretátadás mellett a minőségi időtöltés helyének is szánják, a 30 százalékkal megnövelt kiállítóteret multimédiás eszközökkel teszik vonzóvá a fiatalok számára, az újranyitott kápolnában egyházi házasságkötések, a dendrológiai parkká alakított kertben szabadtéri koncertek, családi rendezvények lesznek.
Kiemelt helyre került Gábor Áron ágyúja
A fő kiállítás a Géniusz program támogatásával megvalósult Géniuszok a hősök mögött című tárlat, mely új megközelítésben, közösségi szempontból mutatja be az 1848-49-es forradalom és szabadságharc háromszéki történéseit. A fő helyre Gábor Áron ágyúja és Gyárfás Jenő róla készült festménye került, a tárlat arra is rávilágít, hogy az asztalosmesterből lett ágyúöntő a kézdivásárhelyi céhek, lakosság összefogása révén vált hőssé.
Tamás Sándor felidézte: a háromszéki ágyúöntők nem voltak katonák. Közösen 70 ágyút önthettek, melyből egy maradt fenn, 1906-ban találták meg elásva a kézdivásárhelyi kórház előterében. Előbb Sepsiszentgyörgyre, majd 1971-ben Bukarestbe vitték, 2012-ben sikerült visszaszerezni a Székely Nemzeti Múzeumnak.
Vargha Mihály igazgató a szemléletváltás fontosságáról beszélt, mint fogalmazott, digitális tartalmakkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal szeretnék a gyerekeket érzékennyé tenni a múlt iránt. Az ágyúöntés folyamatát animációval ismertetnék.
Mérföldkövek címmel intézménytörténeti kiállítás is nyílik az épületben, és a képzőművészeti, természetrajzi, néprajzi, történelmi részlegek mellett időszakos tárlatként egy Kós Károly-kiállítás is helyet kap.
Tamás Sándor felidézte, hogy Kós Károly a székely nemzetet reprezentáló épületet akart építeni. „Ez nemcsak egy épület, nemcsak egy múzeum, hanem a székely nemzet múzeuma, és erre rendkívül büszkék vagyunk” – jelentette ki. Elmondta, hogy az 1912-ben épült ingatlan felújításán túl több, Kós által megálmodott, akkor el nem készült elemet is megvalósították, a bejárati kaput, kertbeli lámpatesteket, kutat. Ahogy építésekor helyi munkaerőt, építőanyagot használtak, a felújítás tervezője, kivitelezője is helyi cég volt.
1600 fajta növényből álló parkot létesítettek a múzeum körül
Vargha Mihály szerint nagy nyereség az 1600 fajta őshonos növényből kialakított dendrológiai park, ahol majd rendezvényeket tartanak. Az ókori és középkori kőtár is itt kapott helyet.
Az uniós támogatással megvalósult beruházásra 2017 májusában írták alá a finanszírozási szerződést, kivitelezőt csak a tender ötszöri meghirdetése után, 2021 júniusában találtak. A teljes beruházás 24,7 millió lejbe (1,9 milliárd forint) került, a költségek mintegy 32 százalékát a Kovászna megyei önkormányzat biztosította.
A Székely Nemzeti Múzeumot Csereyné Zathureczky Emília alapította Imecsfalván 1870-ben, legrégebbi kiállítási tárgya a 15. századi Apor-kódex, több háromszéki múzeum tartozik hozzá.
Forrás: MTI
Nyitókép: A sepsiszentgyörgyi épület homlokzata (Fotó/Forrás: Székely Nemzeti Múzeum/ Facebook)
Kövessen minket a Facebookon is!
