Július 26. és 2024. augusztus 11-e között Párizsban rendezik a nyári olimpiai játékokat. Az esemény megnyitóját július 26-án este tartották a Szajnán. Látványos show keretében zajlott az ünnepség, amely az olimpiák történetében először beköltözött a belvárosba.
Párizs 1900 és 1924 után harmadszor ad otthont az olimpiai játékoknak, felzárkózva ezzel – a legutóbbi európai házigazda – London mellé. Ez a mostani a XXXIII. újkori nyári olimpia.
Az olimpai játékok újkori története
Az ókori olümpiák mintájára hozták létre 1503 év elteltével, és az első újkori olimpiát 1896-ban Athénban tartották. A több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozatot 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezte meg. A nyári és a téli olimpiai játékok 1992-ig egy éven belül zajlottak, míg 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak. Olimpiát négyévente rendeznek.
Franciaország számára az olimpia mindig kiemelten fontos esemény volt, hiszen a francia Pierre de Coubertin ötlete és munkája nyomán indult újra. Coubertin a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége szervezésében összehívott egy kongresszust, melyet 1894 júniusában tartottak a párizsi Sorbonne egyetemen. Tizenhárom nemzet képviseltette magát a tanácskozáson, ahol Coubertin ismertette elképzeléseit, majd a jelenlévők döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról, és az első olimpiai játékok helyszínéül Athént, az esemény szülőföldjének fővárosát választották. Ekkor alapították meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) is.
Párizs harmadszorra ad otthont a sporteseménynek: 1900-ban, 1924 -ben – és pontosan száz évvel később – 2024-ben házigazdája az újkori olimpiai játékoknak.
(Nyitókép: A 2024-es olimpiai játékok megnyitója Párizsban 2024. július 26-án – Fotó/forrás: Facebook/Paris 2024)
