Vona Ildikó: Milyen emlékeid fűződnek Miskolchoz?
Wolf Kati: Nagyon sokat járok errefelé fellépni – Miskolcra és a környékére is –, már főiskolás koromból van koncertemlékem innen. Arra emlékszem, hogy egy nagy szabadtéri rendezvény volt a városban, és óriási hangulat! Rengeteg olyan hely van, ahol sokszor koncertezek, de turistáskodni sosincs időm. Itt sem voltam még “csakúgy” (sajnos), de ami késik, nem múlik, remélem.
Vasárnap gyújtjuk az adventi gyertyákat. Gyerekkorodban mit jelentett számodra a karácsony?
Nagycsaládban nőttem fel, csodálatos gyerekkorom volt. Karácsonykor is mindig sokan voltunk, és én ezt nagyon szerettem. Nagyszülők, unokatestvérek, nagybácsik, nagynénik, szeretetteljes és jó hangulat. Imádtam ezeket az ünnepeket.
Hány éves korodig hitted azt, hogy a Jézuska hozza az ajándékot?
Hú, nem is tudom, de elég sokáig. A szüleim mindenféle trükköket bevetettek, hogy elhiggyük, a Jézuska csenget. Egyszer felvették magnóra, a kazetta legvégére a csengetést, bekapcsolták a fa mellett, és mikor mindenki együtt volt kint a konyhában, akkor egyszer csak megszólalt a csengettyű. Elég nagyok voltunk már a testvéreimmel, és majdnem elájultunk: ez most mi is volt? Anyumék meg mosolyogtak: „Na ugye, hogy van Jézuska!”.
Van két bátyád, édesapád pedig ismert zeneszerző, Wolf Péter. Voltak nagy családi éneklések szenteste?
Apum mindig leült a zongorához, és együtt elénekeltünk néhány karácsonyi dalt, aztán ölelések, puszik, ajándékozás és végül nagy vacsora, sok nevetéssel. Szóval, tényleg idilli volt a gyerekkorom. Karácsonyról pedig extra jó élményeim vannak, nagyon hálás lehetek a sorsnak, hogy így nőttem fel.
Ünnepi menü? Töltött káposzta, bejgli?
Természetesen minden, ami ilyenkor “kötelező”. Anyukám istenien főz, és a nagymamák is mindig csodálatos ételeket és sütiket varázsoltak az asztalra.
A lányaid mennyire várják a karácsonyt? Hogyan telik az adventi készülődés?
Valamennyire fel szoktuk díszíteni a lakást, de csak finoman. Az adventi koszorút most már évek óta a kisebbik lányom, Luca készíti. Idén is gyönyörűt csinált. Nagyon ügyes és szeret kreatívkodni, ezért mindig övé az első dísz nálunk.
Milyen karácsonyfátok lesz?
Élő szokott lenni, pedig minden évben elhatározom, hogy jövőre műfenyő lesz, és nem plafonig érő, de aztán persze mindig igazit veszünk, és – a gyerekek szigora miatt – hatalmasat.
Meddig tartjátok meg?
Nagyjából Vízkeresztig, de addigra el is “fárad” a fa, illetve addigra engem már szokott idegesíteni, hogy alig lehet tőle elférni a nappaliban, meg hullik a levele, úgyhogy nem tartogatjuk túl sokáig.
Milyen ajándékot szoktál adni a rokonaidnak? Drágábbakat, vagy inkább csak szimbolikus nálatok az ajándékozás?
Annyian vagyunk, hogy évek óta már csak a gyerekeket ajándékozzuk meg, esetleg egymást valami – tényleg – aprósággal. A lényeg nem az ajándék. A gyerekek persze kapnak azért bőven, nekik még ez hozzátartozik a karácsonyhoz.
Olvastam, hogy néhány hónapot Hongkongban töltöttél. Ott milyen volt a karácsony?
Mi otthon, a lakásunkban megtartottuk a karácsonyt hagyományos módon. Egyébként Hongkong részben angolszász hagyományokkal bír, és sokan ünnepelnek ugyanúgy kinn is.
Tudom, az adventi időszak mozgalmas számodra, sok fellépésed van. Hol lehet veled találkozni?
Sokféle megyek koncertezni; a közösségi oldalaimon mindig fenn van, hol talál meg a közönség. Idén a nagy év végi koncertem december 15-én tartom Budapesten a Mátyás-templomban, illetve 17-én Debrecenben, a Nagytemplomban. Ezek klasszikus adventi koncertek karácsonyi, saját és Ave Maria dalokból összeállított műsorral, a saját zenekaromhoz pedig csatlakozik a Jazz And More kamarakórus és a Virtuózok kamarazenekara is, úgyhogy izgalmas és remélem, szép estek lesznek.
(Fotó: Wolf Kati Facebook oldala)
