Az író életéről készült dokumentumfilmet 2024. szeptember 10-én mutatták be a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A vetítésen maga az író is részt vett, akivel a Művészetek Házában beszélgettünk.
Hogyan született a film?
Járok dedikálni fesztivárokra, vásárokra – ahol árulják a könyveimet –, így történt ez tavaly tavasszal is Tatán. Egy történelmi, török kori rendezvényt tartottak a városban, és ott volt két filmes, akik forgattak a fesztiválon. Szalma Sándor rendező odajött és megkérdezte, hogy mit szólnék hozzá, ha készítene a munkásságomról egy életrajzi filmet. Egy éven keresztül jöttek velem mindenhová. Még az otthonunkban is meglátogattak, elkísértek, amikor kutyát sétáltattam, és filmeztek.
50 éves művészi pályafutását foglalja össze az Amíg élek, addig írok című film. Mit érzett, amikor elkészült?
Részleteket láttam csak a filmből, az egészet még nem. Ma este fog kiderülni, hogy milyen lett. Meg voltam a filmesekkel elégedve, jól tudunk együtt dolgozni. Kíváncsian várom a bemutatót; most meglátjuk, hogy mi lett a közös munka eredménye.
Miközben készült a film, csinált valamilyen összegzést vagy számvetést? Mi az például, amit diákkorában nagyon szeretett volna megvalósítani?
Nincsen bakancslistám. 11 éves koromban írtam először, és 25 voltam, amikor komolyan elhatároztam, hogy most már írni fogok – akkor nem Magyarországon éltem. 38 éves koromig több szakmát is kipróbáltam, dolgoztam, aztán teljesen „eluralt” engem az írás. 1972-ben jöttem haza, és nekiálltam írni. 1974-ben jelent meg az első könyvem.
Még a gimnázium 4. osztályában filmrendező akartam lenni, de olyan rossz tanuló voltam, hogy nem javasolt az iskola a továbbtanulásra, így aztán hányódtam különféle szakmákban, de mindig az írás volt az igazi.
1980. január 1-től lettem szabadúszó, ami akkoriban nagyon nagy dolog volt, mert talán csak nyolcan vagy tízen voltunk ilyen írók Magyarországon, akik mindenféle állás nélkül tényleg csak abból éltek, amit megírtak.
Rengeteg történelmi témájú könyvet írt. Honnan ered a történelem iránti érdeklődés?
Valamikor nem szerettem a történelemet. Gimnáziumban abból voltam jó, de annyira nem rajongtam érte, főleg nem a magyar történelemért. Érdekes módon, amikor elkezdtem írni, akkor jöttem rá, hogy mennyire érdekes volt ez a magyar történelem. Kezdtem belőle kiragadni korszakokat – a kiadók is erre buzdítottak –, a végén több olyan művem született, ami egészen nagy korszakokat dolgoz fel sok-sok kötetben. Például itt van most a tízrészes Turul nemzetsége című sorozat, ahol az Árpád-ház 400 évét dolgozom fel. Idén karácsonykor jelenik meg a nyolcadik, és jövőre még kettő, akkor lesz vége a 400 évet átfogó történetnek.
A Szent Koronáról is írt…
Három könyvet írtam róla.
Annyi bőrt lenyúztak már a Koronáról, mit lehetett még írni?
Igen, és mégis lehetett, mert úgy írtam meg, hogy a Korona szemszögéből mindent. Tehát ő a főszereplő, és körülötte nyüzsögnek az emberek, minden magyar király. Ez annyira izgalmas volt, hogy amikor felajánlottam a kiadónak, rögtön lecsapott rá.
Tudományos kutatást is végzett?
Igen, sokat. Akár a Koronáról volt szó, akár valamelyik királyunkról, én mindig igyekeztem ezeket az embereket, a korabeli embereket úgy megmutatni, mint a maiakat. Őneki is volt gyomorbaja, őt is megcsalta felesége vagy ő a feleségét, vagy mindenféle ármányos dolgokat tettek egymás ellen.
Az én királyaim, az én magyar királyaim hús-vér emberek. Tudom, hogy ez egy sztereotípia, de lényegében arról van szó, hogy ezek az emberek a maguk korában ott voltak, benne éltek, ahogy mi a magunk korában.
Az olvasók többsége ezt örömmel fogadta. Én senkit nem emelgettem fel magas talapzatokra, senki nincs felmagasztalva, de nincs beletunkolva a sárba sem. Én így írtam meg, amit róla tényleg tudni lehetett. Ezért kis kedvenceim a történelmi életrajzok.
Van olyan korszak, ami nagyon közel áll a szívéhez?
A középkor, és azon belül is a magyar középkor. Ha történész lennék, akkor középkorász lennék – ahogyan ők nevezik nagukat.
Milyen érdekes, hogy pont erre mondják: a sötét középkor…
Igen, ez megtévesztő. Most utólag előkapnak néhány eszmét, ami akkor uralkodott, és viszonyokat az eretnekekkel, boszorkányokkal, és erről rásütik a bélyeget az egész korszakra. Holott nyilvánvaló, hogy bizonyos témákat tekintve nem volt minden teljesen sötét. Sőt!
Közelít a 800-hoz a megírt könyvei száma, de mondana pontos számot?
Igazából túl vagyunk a 800-on, mert már készen vannak a könyvek, csak még nem jelentek meg. 791 jelent meg eddig.
Mennyi ideig ír egy könyvet?
Egy szerelmes regényt meg lehet írni három hét alatt, de van, amikor olyan nyomás van rajtam, hogy kevesebb időm van a munkára. Ilyen, ha valami konkrét eseményről kell írni.
Például, amikor a Kurszk atom-tengeralattjáró elsüllyedt, annak megírására a kiadó adott tíz napot.
Amikor New Yorkban leomlott a két ikertorony, délután már három kiadó telefonált; az nyert, aki első volt. Két napig ültem az archívumomban, van egy hatalmas könyvtáram ebben a témában. Én előzőleg már mindent összegyűjtöttem a terrorizmusról, Osama bin Ladenről, csak elő kellett venni, így aztán nyolc nap alatt megírtam a Támadás Amerika ellen című könyvem. Ezek rendkívüli események, amikor időre kell írni.
46 írói álneve van. Minek egy írónak ennyi álnév?
Ma már nincs ennyi. Kereskedők és a terjesztők kérték, ez mind kiadói igény volt annak idején, és az olvasók sem voltak átverve, mert a Melissa Moretti-regényekben egy jó katonai távcsővel el lehet azért olvasni, hogy Nemere István.
További tervei?
Ezekről nem szoktam beszélni. Ha azt kérdezi, hogy most min dolgozom…
Akkor úgy teszem fel a kérdést: most min dolgozik?
Szép barna íróasztalon. (nevet)
Fotók: Nemere István Miskolcon (Fotókredit: Mocsári László –
