IV. Károly magyar király és XV. Benedek pápa első világháború alatti béketörekvéseiről tartottak konferenciát a Habsburg-Lotaringiai ház utolsó uralkodója boldoggá avatása huszadik évfordulóján Rómában hétfő este, és elkezdődött a szentté avatási eljárás.
Az utolsó magyar királyt 2004. október 3-án II. János Pál avatta boldoggá a Szent Péter téren. Emléknapjának a Zita hercegnővel való házasságkötés dátumát, október 21-t jelölték ki.
Rómában hétfőn, a Pápai Német Intézetben rendezett konferencián egyházi és világi tudósok részvételével képviseltette magát a Vatikán, Magyarország és a Habsburg-Lotaringiai ház. Jelen volt mások mellett Habsburg-Lotaringiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete, Dominique Mamberti bíboros, a katolikus egyház Legfelsőbb Bíróságának prefektusa, Johan Ickx, a szentszéki államtitkárság történelmi levéltára igazgatója, valamint Tóth Krisztina, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője.
IV. Károly szentté avatásának feltétele
Az eseményen felidézték IV. Károly magyar királyi koronázási ceremóniáját és a száműzött uralkodó Madeirában töltött éveit, a központi téma azonban a kanonizációs eljárás volt.
Ennek során ugyanis találni kell olyan csodatételt, amely a szentté avatáshoz szükséges.
Johan Ickx a XV. Benedek pápa és IV. Károly közötti kapcsolat dokumentumait ismertette, köztük azt a békejavaslatot tartalmazó levelet, amelyet az uralkodó követeken keresztül 1917 februárjában juttatott el az egyházfőnek a Vatikánba.
A konferencia a Santa Maria dell’Anima templomban tartott misével zárult, melyet José Tolentino de Mendonça bíboros mutatott be.
Habsburg-Lotaringiai Eduard az MTI-nek úgy nyilatkozott, IV. Károly emberként és politikusként is a “keresztény béke szolgálatában állt, a béke tevékeny előmozdítója volt együttműködésben és összhangban a Szentszék egy idejű békemissziójával”.
Nyitókép: IV. Károly koronázása 1916-ban (Forrás: Wikipedia.org)
