A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször pihenés és/vagy recept nélkül kapható készítmények hatására néhány napon belül elmúlik – ezt télen hólapátolás után, vagy tavasszal a kerti munkák során sokan megtapasztalhatják – áll a Semmelweis Egyetem közleményében.
Vannak azonban esetek, amikor mindenképpen indokolt háziorvoshoz fordulni, vagy akár a sürgősségi ellátást igénybe venni – mondja Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.
A derékfájás, amit hétköznapi szóhasználatban gyakran neveznek isiásznak vagy lumbágónak, népbetegség. Az egészségbiztosító adatai szerint az egyik legfőbb oka a tartós betegállománynak, illetve kezelés nélkül a mozgáskorlátozottságnak is. Ezért fontos elkülöníteni a banális eseteket azoktól, amikor indokolt orvoshoz fordulni
– magyarázza Nagy György professzor.
Mint mondja, Magyarországon nagyon sokan azonnal orvoshoz fordulnak, ha fáj a derekuk, míg mások, akiknél ez valóban szükséges lenne, bagatellizálják a problémát, és csak súlyosbodó vagy tartós panaszok esetén kérnek segítséget.
Az esetek többségében nem szükséges orvoshoz fordulni, ha a derékfájdalom valamilyen fizikai igénybevétel következtében jelentkezik, például, nehéz tárgy mozgatása után. Az ilyen típusú megerőltetéshez a legtöbben nincsenek hozzászokva, ezért az izmok és a szalagok túlerőltetéséből származó fájdalom alakul ki, ami általában enyhe, mérsékelt fájdalom, spontán múló, nyugalmi helyzetben enyhül, és nem sugárzik ki a végtagokba. Az ilyen típusú derékfájást pihenéssel, recept nélkül kapható fájdalomcsillapítóval is lehet enyhíteni, és magától elmúlik – mondja a professzor.
Szakorvosi ellátást igényel ugyanakkor a derékfájás egyik gyakori oka a porckorongsérv. Ez tipikusan egy irányba kisugárzó, néha nagyon erős fájdalom, ami járhat zsibbadással, de akár bénulással, valamint széklet- és vizelettartási problémákkal.
A porckorongsérv hátterében is állhat hirtelen megerőltetés, és amennyiben ez a probléma, akkor műtétre is szükség lehet, de ennek megítélése ideggyógyász, idegsebész, reumatológus közös hatáskörébe tartozik, és a döntést MR-vizsgálat előzheti meg – hangsúlyozza a klinikaigazgató.
Előfordulhat az is, hogy nagyobb terhelésre valamelyik csigolya megroppan, nemcsak a lumbális, vagyis deréktáji, hanem a gerinc bármely szakaszán. Ez intenzív fájdalommal jár, és pihenésre sem feltétlenül enyhül. Ilyenkor szakellátásra, akár kórházi kezelésre is szükség lehet. A professzor kiemeli: azért is fontos ilyenkor a szakorvosi vizsgálat, mert a csigolyaösszeroppanás hátterében csontritkulás, de számos más betegség is állhat.
A professzor ezért azt tanácsolja, hogy
feltétlenül forduljon a háziorvosához, akinek nemcsak fizikai aktivitásra, hanem nyugalomban is fáj a dereka. Abban az esetben pedig, ha hirtelen lép fel és extrém erős a fájdalom, az illető nem tudja mozgatni valamelyik végtagját, izomerő csökkenést észlel, nem képes megfelelően tartani a székletét, vizeletét, zsibbad a gáttájéka vagy a lába, mielőbb keresse fel a legközelebbi sürgősségi ellátóhelyet.
Az említettek mellett a derékfájdalom hátterében lelki tényezők is állhatnak, ilyenkor a pszichoszomatikus okok feltárása és kezelése segít a legtöbbet a betegen – mutat rá a professzor.
Nem kell mindig gyógyszer derékfájás esetén
A derékfájásra nem feltétlenül a fájdalomcsillapítók és a különféle gyulladáscsökkentők jelentik a megoldást. Krónikus deréktáji fájdalom esetén a rendszeres gyógytorna a leghatékonyabb kezelési mód. Magyarországon kiemelkedő hagyománya van a fizioterápiának, ezen belül a balneoterápiának, de a különböző elektromos vagy ultrahangkezelések is nagyon sokat segíthetnek a derékfájós betegeknek. Aki viszont a gyógyszereket részesíti előnyben, annak fontos elolvasni a betegtájékoztatót.
Borítókép: ILLUSZTRÁCIÓ: Boldogan ugráló fiatalok a naplementében (Forrás: Pixabay)
