Újra erőteljes vulkáni aktivitást figyeltek meg az indonéziai Anak Krakatau környezetében. A Szunda-szorosban található tűzhányó szeptember elején több mint egy napon át folyamatosan működött, a magasba jutó hamu pedig a légi közlekedésben is fennakadásokat okozott. A jelenlegi esemény ugyanakkor nem hasonlítható közvetlenül az 1883-as Krakatau-kitöréshez vagy a 2018-as szökőárhoz.
Az Anak Krakatau szeptember 4-én mutatott erősödő aktivitást, majd mintegy 25 órán keresztül tartó kitöréssorozat következett. A vulkánból hamu és vulkáni gázok kerültek a légkörbe, a hamufelhő pedig több repülőtér működését is befolyásolta átmenetileg Indonéziában. A következő napokban is észleltek kisebb kitöréseket. A hatóságok ezért továbbra is fokozottan figyelik a vulkán állapotát.
Hogyan keletkezett az Anak Krakatau?
Az Anak Krakatau története szorosan összekapcsolódik a Krakatau 1883-as katasztrófájával. Az akkori kitöréssorozat augusztus 27-én érte el tetőpontját. A vulkáni építmény jelentős része összeomlott, a kitörést pedig nagy erejű tengeri hullámok követték. A szökőár több part menti települést elért, és a katasztrófa több mint 36 ezer ember halálát okozta.
A kitörés légköri hatásai messze túlmutattak a térségen: a levegőbe került vulkáni anyagok miatt világszerte feltűnő naplementéket figyeltek meg, és átmeneti éghajlati változásokat is mértek.
A régi Krakatau helyén később új vulkáni kúp kezdett kialakulni. Az Anak Krakatau, vagyis „Krakatau gyermeke” 1927-ben jelent meg a tenger felszínén, és azóta folyamatosan változik.
A vulkán 2018-ban komolyabb esemény miatt került a figyelem középpontjába. Decemberben egy kitörés során az Anak Krakatau délnyugati oldala részben összeomlott. A tengerbe jutó nagy mennyiségű kőzet és törmelék szökőárat váltott ki, amely Jáva és Szumátra partvidékét is elérte. A katasztrófában több mint 400 ember vesztette életét.
A 2018-as esemény miatt a mostani aktivitást is körültekintően követik. A szakemberek folyamatosan figyelik többek között a vulkáni működést, a földrengéseket és a kráter környezetének változásait. A jelenlegi kitörésből azonban önmagában nem következik, hogy a korábbihoz hasonló szökőár alakul ki.
Az Anak Krakatau aktivitása jól mutatja, hogy a Szunda-szoros térsége ma is geológiailag rendkívül aktív. A mostani kitörés elsősorban a vulkán folyamatos változásának egy újabb fejezete – a több mint egy évszázados története azonban emlékeztet arra, hogy miért fontos a térségben a vulkáni és tengeri veszélyek folyamatos megfigyelése.
Borítókép: ILLUSZTRÁCUÓ: Vulkán kitörése és hamufelhője (Forrás: Pexels)
