Az alapanyaghiány és a durva áremelkedés a beruházások elhalasztását idézheti elő, és ezzel a későbbiekben fékezheti az építőipari termelés dinamikus növekedését – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint júniusban 27,8 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest az előző hónaphoz viszonyítva 3,5 százalékkal volt nagyobb termelés. A második negyedévben az építőipar termelői árai 9,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában úgy számol, hogy a második negyedévben mintegy 13 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A kedvező kilátásokat tükrözi, hogy a megkötött új szerződések volumene 65,9 százalékkal nőtt a tavaly júniusi kifejezetten alacsony bázishoz mérve. Kitért arra is, hogy az elszálló építőanyagárak és más költségek hatását tükrözi az építőipar termelői árainak második negyedévi emelkedése.
Az építőipart a lakásépítések és felújítások mellett az állami infrastrukturális, valamint az állami támogatások és a soha nem látott működő tőke beáramlás hatására az ipari beruházások élénkítik, állapította meg a Takarékbank szakértője. A kivitelezéseket azonban egyes alapanyagok hiánya, szállítási határidők érdemi meghosszabbodása, valamint az építőanyagok meredek áremelkedése fékezi. Egyes beruházók az áremelkedés miatt elhalaszthatják beruházási terveiket.
Hosszabb távon további jelentős fellendüléshez vezethetnek a tervezett közúti, vasúti és elővárosi fejlesztések. A lakásépítések volumene továbbra is elmarad a lakásállomány megújításához szükséges mennyiségtől, így szükséges lehet a támogatások és a kedvezményes lakásáfa fenntartása. A tavalyi alacsony bázis, és az év hátralevő részében folytatódó növekedés hatására idén 10 százalék körüli növekedésre számít Suppan Gergely az építőiparban a tavalyi 9,7 százalékos visszaesést követően.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője nagyrészt a bázisidőszak gyenge teljesítményével magyarázta, hogy júniusban jelentős mértékben bővült az építőipari termelés. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kedvezőnek tartja viszont az előző hónaphoz mért növekedést, amely az ágazat növekvő teljesítményét mutatja. Bíztatóan alakul az ágazat szerződésállománya is, amely a termelés további bővülését vetíti előre – tette hozzá. Kockázatot jelent azonban az alapanyaghiány, illetve ennek nyomán az árak dinamikus emelkedése, amely a beruházások lassulását okozhatja – figyelmeztet Regős Gábor.
Az építőipari termelés érdemben felfelé húzhatta a második negyedévi gazdasági növekedést, és növekedési hozzájárulása az év egészében is pozitív lehet, feltéve, hogy az építőanyaghiány nem korlátozza túlzottan a termelést – jegyezte meg.
Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy az idén változatos képet mutatott az építőipar, voltak jó hónapjai, de még nem került tartós emelkedőre, ami részben a járványhatással magyarázható.
A vezérigazgató szerint a szektor évtizedes távlatban kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Fontosnak tartja azt is, hogy tíz év alatt az építőiparban foglalkoztatottak száma 31 százalékkal nőtt, ami lényegesen meghaladja a 19 százalékos növekedést mutató nemzetgazdasági átlagot.
Az elmúlt évtizedben látott építőipari növekedés, a kiépült emberierőforrás- és eszközkapacitások jó alapot ad ahhoz, hogy az ágazat a pandémia okozta bizonytalanság elmúltával tartósan hozzájáruljon a gazdaság fejlődéséhez.
