A Dunán levonuló árhullámnak és az ebből eredő magas vízállásnak köszönhetően megkezdődött a folyó Tolna vármegyei holtágainak vízpótlása – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság hétfőn az MTI-vel.
Azt írták: az aszály elleni védekezés közben a magas dunai vízszint adta többletvíz felhasználható vízvisszatartásra, vízpótlásra, így jelentős mennyiségű vízutánpótlást tudnak biztosítani a tolnai Holt-Dunába.
A vízpótlás ideje alatt félmillió köbméter víz beeresztésével mintegy 25-30 centiméteres emelkedést tudnak elérni a holtágon – ismertették, hozzátéve: a háromnapos árhullámnak köszönhetően másfél héten át tudják növelni a holtág vízkészletét, amivel most az éves párolgás felét pótolják.
A részletekről azt közölték:
amikor a Duna a Sió-torkolati műnél (Sió-árvízkapu) tetőzik, az árhullámot beeresztik a Sió-csatorna irányába, majd a Sió-árvízkaput zárják, a megemelkedett vízszint pedig lehetőséget teremt a kutyatanyai zsilip megnyitására a Sió-csatorna felől a tolnai Holt-Duna irányába.
Hangsúlyozták: a vízpótlással fenntartható a páratlan természeti értéknek számító holtág ökológiai egyensúlya, illetve – mivel a víz a talaj mélyebb rétegeibe szivárog – ezzel biztosítják a talaj vízkészletének regenerálódását a holtág tágabb környezetében is.
Kitértek arra is, hogy a Dunának kevés jelentős holtága van, ezek jobbára a Szigetközben és a Pakstól délre eső Tolna vármegyei folyószakaszon találhatók. Mivel a holtágaknak nincs kapcsolatuk az élővízzel, jellegükből adódóan (a felületükre hulló csapadékon felül) csak közvetett úton kapnak vizet – jegyezték meg.
Borítókép: A Duna alacsony vízállása mellett megjelenő folyami homokpadok Nagymaros térségében 2025. július 3-án. MTI/Lakatos Péter
