A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulásra, az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel, idén 3-3,5 százalék lehet a GDP-növekedés – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
A Gazdaságkutató előrejelzése szerint az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyó fizetési mérleg. A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét.
Az elemzés szerint az ipari termelés 2019-ben 6 százalék körül emelkedhetett, a feldolgozóipar belföldi értékesítése valamivel gyorsabban bővült a kivitelnél. Idén a bizonytalan külső és a lassabban bővülő belföldi kereslet, a tavalyinál csaknem 10 százalékkal alacsonyabb rendelésállomány és az ipari várakozások jelentős esése következtében – egyes új kapacitások belépése ellenére – alacsonyabb, 4,5 százalék körüli bővülés várható.
Az építőipar lassulása már a tavalyi év folyamán markánssá vált, az első tizenegy hónap átlagosan 25 százalék közeli dinamikája novemberben már csak 7 százalék volt, a szerződésállomány pedig 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Idén 5 százalék körüli építőipari növekedés valószínű.
A kiskereskedelmi forgalom – bár októberben és novemberben átlag feletti volt a növekedése -, idén várhatóan ugyancsak lassul, a tavalyi 6-ról 5 százalék körülire. Ez főleg a továbbra is gyors, de az előző évinél valamivel szerényebb reálbér-emelkedésnek – a tavalyi 7,5 százalék után 5,5 százalék körülinek – lesz a következménye.
A foglalkoztatási ráta 2019-ben tovább emelkedett, a második fél évben már 70,3 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul ezen belül a közmunkások száma kedvező módon csökken.
A munkanélküliség tavaly éves átlagban a 2018. évi 3,7 százalékról 3,4 százalékra csökkent, az utolsó negyedévben már csak 3,3 százalék volt.
Ez az EU élmezőnyébe tartozik, s a közmunkásokkal együtt 6 százalék alatti ráta is kedvezőbb az EU átlagánál.
Az infláció 2019 decemberében 4 százalékra ugrott, s ezzel, immár Romániát is megelőzve, a legmagasabb lett az EU-ban. A kormány 2,8 százalékos idei prognózisa irreálisnak látszik, a GKI előrejelzése 3,5 százalék, azonos az MNB-ével. A világgazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmak fékezik, a gyors bérkiáramlás és a forintgyengülés viszont erősítheti az áremelkedést.
A forint tavaly az év elejéhez képest az év végére 2,8 százalékkal gyengült, idén januárban további 2 százalékkal. Mivel az MNB láthatóan a lehetséges utolsó pillanatban akar szigorítani ultra laza monetáris politikáján, éves átlagban a január végi helyzethez képest nem várható visszaerősödés.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a decemberi, immár hagyományos nagy költekezés következtében – az éves deficit 37 százaléka ebben a hónapban keletkezett – végül több mint 20 százalékkal meghaladta az előirányzottat, s közel 100 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium decemberi becslését is. Ez valószínűtlenné teszi az európai módszertan szerint tervezett 1,8 százalékos GDP-arányos hiány elérését, ami pedig így is az egyik legmagasabb lenne az EU-ban. 2020-ban viszont a pénzforgalmi hiány jelentősen csökkenhet, a beérkező EU-transzferek kifizetését ugyanis részben már megelőlegezte a költségvetés. Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit is csökkenhet, ha nem is a tervezett 1 százalékra. A folyó fizetési mérleg 2018 után 2019 első három negyedévében is deficites lett, a beáramló EU-transzferek azonban ezt messze ellensúlyozzák.
A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5 százalék után idén 4 százalék körül emelkedik, a beruházások viszont a tavalyi 16 százalék után csak 4 százalék körüli mértékben, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt – áll a GKI elemzésében.
