Alaposan átalakulnak a biológiaórák a következő tanévtől, mivel a korábbi három helyett már csak két évig lesz kötelező tanulni a tantárgyat a gimnáziumokban.
Az új tantervi szabályozáshoz illeszkedő tankönyvekben az ismeret helyett a problémamegoldás a kulcsszó, és a jelenségek puszta leírása helyett a vizsgálaté a főszerep. Veres Gábor, az egyik átdolgozott középiskolás biológia-tankönyv szerzője azt mondja, olyan újszerű témák is helyet kaptak a tananyagban, mint a vírusterjedés modellezése vagy a legfrissebb evolúciós elméletek.
Jelentősen átszabja a középiskolai biológiaoktatást a szeptembertől hatályba lépő módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek. A diákok életébe hetedikben bekapcsolódó tantárgy eddig a 10., 11. és 12. osztályban is mindenki számára kötelező volt, ősztől azonban a középiskolai szakasz lerövidül: csak a gimnáziumok első két évében kell tanulni a tantárgyat. A felsőbb évfolyamokon a szakirányban továbbtanulók választhatnak emelt szintű érettségire felkészítő fakultációt. Utóbbihoz a korábban is tankönyvjegyzéken szereplő, emelt szintű tankönyv használható. Az új rendszerben jobban tervezhető a kétféle tudás, a műveltségi és a szakértői típus megkülönböztetése, sajátosságaik figyelembevétele és egymásra épülő tervezése.
Fontos célkitűzés az is, hogy a gyerekek ne csak értsék, hanem meg is szeressék a természettudományos tárgyakat. Ennek megfelelően a korábbinál több olyan téma is bekerült a tananyagba, ami közel áll a kamaszok érdeklődéséhez. Az emberi bőr témájánál például a tetoválások és a testmódosítások is szóba kerülnek az órán. Változatlanul kiemelt témakör az emberi szervezet felépítése és működése, de sok idő jut a fenntarthatóságra, illetve a Föld és a Kárpát-medence értékeinek megismerésére is. Az ismeret átadása helyett a megismerés és a problémamegoldás kerül előtérbe, a biológiaórákat ezért sok-sok természettudományos vizsgálat színesíti.
A teljes cikket ITT olvashatja.
A nyitókép illusztráció.
