Online koncerttel ünnepli a Volver La Vida együttes március 26-án a modern tangó megalapítója, Astor Piazzolla születésének 100. évfordulóját.
Az argentin harmonikaművész-zeneszerzőnek (1921-1992) több mint ezer zenedarabja maradt fenn, amelyeket a nagy koncerttermektől a kis klubokig világszerte játszanak. Leghíresebb művei a Buenos Aires, Libertango, Adios Nonino, Oblivion és a Maria de Buenos Aires.
Astor Piazzolla nyolcévesen kezdett el muzsikálni, amikor apjától kapott egy bandoneont (gombos harmonikát), 12 éves korától klasszikus zenét tanult. 1940-ben Arthur Rubinstein beajánlotta Alberto Ginastrerához, tanulmányait nála folytatta tovább. Szimfóniákat, concertókat, szonátákat komponált, és találkozott Carlos Gardellel, az argentin tangó mesterével. 1954-ben párizsi ösztöndíjat nyert a híres zenepedagógus, Nadia Boulanger osztályába.
Tanárnője ösztönzésére tért vissza a tangóhoz; és vált legmeghatározóbb alakjává. A tangót – mint műfajt – ő vitte be a hangversenytermekbe. Úgy emelte az utca és bárok világából komolyzenei rangra, hogy közben megőrizte jellegzetességeit. A mozi terén is eredményes komponista volt: az El Exilio de Gardel című film zenéjéért 1986-ban César-díjat kapott.
Kellemes szórakozást ígér a Volver La Vida együttes március 26-i koncertje. A 90 perces műsorban Piazzolla legnépszerűbb művei mellett teljesen új hangszerelésű darabok is helyet kapnak.
Felcsendül majd az Oblivion, Libertango, Fuga y mysterio, Maria de Buenos Aires – Yo soy Maria, Los Pajaros Perdidos, Contrabajando, Balada para un loco, Romance del Diablo, Café 1930. Az ünnepi eseményen fellépő művészek: Bojta Zsuzsanna és Manuel B. Camino (ének), Csáki András (gitár), Miskolczi Anita (cselló), Szatzker Zsanett (harmonika) és Fervágner Csaba (nagybőgő). A rendezvény és a közvetítés helyszíne a budapesti Béla bár lesz.
A koncert ingyenesen megtekinthető március 26-án, pénteken 20:00 órától a BÉLA – bár, étterem Facebook-oldalán, bővebb információ a Volver La Vida együttes FB oldalán található.
Beszéltünk a zenei műfajról, de említsük meg a tangót, mint táncot is! Bizonyára sokan emlékeznek Al Pacino (Egy asszony illata), Antonio Banderas (Vezet a ritmus), vagy Jennifer Lopez és Richard Gere (Hölgyválasz) filmbéli tangójára. De e tánc népszerűségét mutatja az is, hogy egyre több lakodalomban tangózik az ifjú pár.
Az argentin tangó Argentínából és Uruguayból származik, az alsóbb néprétegek táncaként alakult ki a XX. század első évtizedeiben. Erősen improvizatív jellegű társastánc. Nincs alaplépése, bár az évek során számos lépéskombináció rögzült s vált hagyománnyá. Belőle nőtt ki a versenytánc, valamint a színpadi tangó, ezek azonban már előre koreografált táncok. Lépéseik az argentin tangó lépésein alapulnak, viszont a színpad követelményei miatt az előadók kiegészítették díszítésekkel, szóló és akrobatikus mozdulatokkal.
Formáját tekintve a tangó eredetileg együttes séta a partnerrel a zenére, amit sokféle tartásban lehet táncolni. Nyitott tartásnál a férfi és a nő kartávolságra vannak, zárt tartás esetén a tánc alatt végig összeér a mellkasuk. A zárt tartás a tangó hagyományosabb, korábban kialakult stílusaira jellemző, míg a nyitott tartás lehetőséget ad az újabb (tango nuevo) stílusra jellemző bonyolultabb lépésekre.
Érdekes sajátossága, hogy a férfi minden egyes mozdulatnál rögtönöz. Az argentin tangó szinte egyedülálló a társastáncok között, mert nincsenek benne előre megszabott lépésminták. Emiatt viszont folyamatosan szükség van egy nonverbális kommunikációra férfi és nő között. Ez úgy zajlik, hogy a pár egyik tagja (általában a férfi) vezet, társa pedig követi. A vezető dolga – a rendelkezésre álló tér és a zene függvényében – improvizálva, lépésről lépésre irányítani partnerét. A követő feladta pedig az, hogy a vezetést figyelembe véve táncoljon. A párok az óramutató járásával ellentétes irányban haladnak a parketten.
E tánc lényege a hangsúlyokra való lépkedés, a zene lüktetésére történő séta. A tangó páros lüktetésű tánc, de létezik 3/4-es ütemű, vals formája is. A gyakorlatban rendkívül nagy teret kap az improvizáció; a táncosok pillanatról pillanatra döntenek a következő lépésről. Itt mindenki a saját érzései, saját személyisége alapján táncol.
Az argentin tangónak különböző területeken és korszakokban sokféle stílusa alakult ki a helyi szokások és kultúra függvényében. Az egyes stílusok formálódásában szerepet játszott például a nemek közötti viszony társadalmi megítélése, a táncklubok telítettsége, az öltözködési trendek változása. Számos hatás érte Európából és Észak-Amerikából is az évtizedek során, sikerét azonban csak a rock and roll betörése tudta megingatni. Az 1980-as években kezdett ismét népszerűvé válni, és a szalon tangót azóta egyre többen táncolják.
Jennifer Lopez és Richard Gere tangója itt tekinthető meg:
(Kiemelt kép: Tóth Brigitta fotója/Volver La Vida Facebook-oldala)
