Nem szívesen költöznénk már külföldre egy munka kedvéért.
A magyarok 60 százaléka dolgozna olyan külföldi munkaadónak, aki költözés nélkül lehetővé teszi a magyarországi munkavégzést, a legtöbben Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, illetve Svájcban vállalnának szívesen így távmunkát – közölte a Boston Consulting Group (BCG) kedden az MTI-vel. A BCG, a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, tavaly október és december között végzett globális felmérésben 190 országból 208 807 munkavállalót kérdeztek meg, akik közül 1100 volt magyar.
A kutatásból kiderült, hogy a magyar dolgozók körében mért 60 százalékos arány valamivel magasabb, mint az 57 százalékos globális átlag, ugyanakkor a közép- és délkelet-európai országokkal összehasonlítva ez viszonylag alacsony: az élen Bulgária és Szerbia áll 73 százalékkal, őket követi Lengyelország 71 százalékkal, majd Románia 61 százalékkal. A közlemény idézte Kotsis Ádámot, a BCG Associate Directort, aki elmondta, hogy a távmunka kiszélesítette az elérhető tehetségek körét, ráadásul lehetővé teszi, hogy a cégek nagyobb arányban alkalmazzanak külföldieket, mint eddig. Ez a munkavállalók számára is előnyös, hiszen nem szakadnak el a gyökereiktől, nem kell máshova költözniük.
A távoli és egyben külföldi munkáltató iránti nyitottság világszerte különösen magas az informatikai és a digitális területeken dolgozók körében. Globálisan a digitális vagy analitikai tapasztalattal rendelkező munkavállalók 71 százaléka, valamint az informatikai és technológiai háttérrel rendelkezők 67 százaléka lenne hajlandó ebben a formában dolgozni.
A közleményben Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója kifejtette, hogy Magyarországra a legmagasabb arányban, 86 százalékban, a tudományos területeken dolgozók és kutatók, 70 százalék feletti arányban a HR és a menedzsment területen, 66 százalékban pedig a mérnöki területeken dolgozók szeretnének leginkább így munkát vállalni. Az ilyen jellegű távoli munkavégzésnek alapfeltétele a kapcsolódó nyelv ismerete, a munkaadói oldal mozgatórugója az adott lokációban jellemző, szakterületi humánerőforrás igény, a jelentkezők részéről pedig a tapasztalatszerzés mellett a hazaihoz képest jellemzően magasabb fizetési sávok jelentenek komoly motivációt.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy csökkent a magyarok hajlandósága, részben a koronavírus-járvány miatt, hogy külföldre költözzenek dolgozni; 33 százalékuk volt erre nyitott 2020-ban, míg 2018-ban 35 százalékuk, 2014-ben pedig még 58 százalékuk nyilatkozta ezt. A globális felmérésben részt vevő munkavállalók fele viszont azt mondta, hogy külföldre költözne, ha ott munkát találna.
Kövessen minket: Facebook
