Dr. Valikovics Attila PhD, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Stroke, Vascularis és Általános Neurológiai és Toxikológia (SVANTO) osztályának vezető főorvosa, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának docense az ország egyik legnagyobb stroke centrumában adott nekünk interjút, Miskolcon.
Vona Ildikó/ PannonHírnök: Modernkori betegség a stroke? Mit takar ez a név?
Dr. Valikovics Attila: A stroke kifejezés alatt a gutaütés, szélütés, magyarul agyi érkatasztrófa bekövetkeztét értjük. Két fajtája van. Az esetek 4/5-ében érelzáródás történik, tehát agylágyulás, 20 százalékában pedig megpattan az ér, ezáltal agyvérzés jelentkezik. Ez a kettő együtt gyűjtőnéven a stroke, és rizikófaktorok által jön létre. Legfontosabb rizikófaktorai a stroke-nak a magas vérnyomás, cukorbetegség, a perifériás érbetegségek, a magas vérzsír-értékek, szívbetegségek – különösen a szívritmuszavarok –, amelyek a vérrögképződést, illetve a vérrög leszakadást elindítják. Betegség szintjén ezek a leggyakoribbak, viszont nagyon fontos szerepe van a stroke kialakulásában az életmódnak is.
A rossz – zsíros, cukros stb. – táplálkozás, a dohányzás nagyon fontos rizikófaktor, mert az ereket károsítja. A nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, a kevés mozgás, az elhízás, a stressz, az alvászavarok, ezek mind-mind olyan rizikótényezők, amelyek – főleg, ha nem egy van, hanem összeadódnak – stroke-hoz vezetnek.
Az utóbbi időben már sokkal nagyobb figyelem irányul erre a betegségre a lakosság részéről, ezért kevesebbszer fordul elő. 10-15 évvel ezelőtt Magyarországon évente 50-55 ezer akut stroke volt, most olyan 30 és 40 ezer között van. Nem tudjuk pontosam megmondani, mert nagyon sok fajtája létezik, de csökkent a betegek száma. Nagyon jó, hogy a média is foglalkozik ezzel, és ráirányítja az emberek figyelmét, mennyire fontos a megelőzés.
Van célcsoportja a stroke-nak? Melyik korosztályt veszélyezteti?
A stroke zömében az időskor betegsége. Egészen fiatalkorban nagyon ritka – ott inkább genetikai háttere van, tehát valamilyen véralvadási, érfejlődési zavar –, de már sajnos a 40-50-es korosztályban is jelentkezik; itt a rizikófaktorok nagy szerepet játszanak. Meghatározó a társadalmi környezet: hol mennyire fejlett az általános és az egészségügyi kultúra, hol mennyire vigyáznak magukra az emberek. Azt szoktuk mondani, a stroke legjobb gyógyszere a megelőzés. Hogy ne is alakuljon ki.
Férfiaknál vagy nőknél gyakoribb?
Nincs nagy különbség a nemek közti számadatokban. A stroke nem válogat.
Érrendszeri vagy idegrendszeri betegség a stroke?
Agyi-érrendszeri betegség, ami idegrendszeri következményt okoz, hiszen azáltal, hogy az ér elzáródik, vagy az ér megreped, agysejtek halnak el.
Az ember szervezete úgy viselkedik, amikor beüt a stroke, mint a számítógép, ha lefagy a program. De vajon mi történik olyankor az agyban?
Egy adott érterület elzáródik, azok az idegsejtek elpusztulnak, a körülötte lévők milliárdjai megsérülnek, s a központok, amelyek irányítják a különböző tevékenységeinket működésképtelenné válnak. Ez okozza az idegrendszeri tüneteket. Az ischaemiás stroke-nak, tehát az agylágyulásnak teljesen ugyanaz a mechanizmusa, mint a szívinfarktusnak. Elzárul egy ér, csak ott egy izomtömeg (szívizomtömeg) hal el, itt meg az agysejtek. Látványos különbség van viszont a tünetekben. A stroke jól felismerhető tünetei a féloldali bénulás, a beszédzavar, tudatzavar, szájfélrehúzódás, önellátás-képtelenség.
Hol pattannak meg leggyakrabban az erek?
Legtöbbször az agy középső részében, ott van a beszédközpont, a féloldali végtagok mozgatásának központja.
Úgy tudom, az idegpályák keresztezik egymást. Mi a helyzet, ha valakinek a bal oldala bénul le?
Akkor a jobb oldali agyféltekében van a károsodás, mert az agy-gerincvelő határán kereszteződnek az idegpályák.
Mit kell tenni, amikor valakin érzékeljük, hogy stroke-ot kapott?
Azonnal mentőt kell hívni. Az idő rendkívül fontos, itt tényleg minden perc számít! 3-4,5 óra alatt el kell látni a beteget ahhoz, hogy minél kevesebb maradandó agyi károsodás legyen és sikeresen felgyógyuljon. Négy és fél óráig van rá remény.
Mondok egy példát: nem mindegy, hogy a tünetek jelentkezése után egy órával vagy három és fél órával végzik el valakinél a vérrögoldást, mert az eltelt idő alatt rengeteg idegsejt elpusztul, csak még mindig van menthető.
A vérrögoldás – a szisztémás vérrögoldás, ami a kezelés lényege – véralvadásgátló hatású, bevérezheti az elhalt területet, ha az már túl nagy.
Beszélgettem betegekkel és sokan elmondták, a stroke jelentkezése előtt már néhány napja nem bírtak aludni. Mik a figyelmeztető jelek?
Fejfájás, rossz közérzet, vérnyomáskülönbség érzékelhető, de ez annyi embernek van, és teljesen más dologtól is lehet. A stroke nem szokott előre figyelmeztetni, hanem lecsap. Azért is gutaütés a neve.
A megelőzés érdekében mit lehet tenni?
Tulajdonképpen a megelőzés két részből áll. Én az elsőt emelném ki, a primert, ami azt jelenti, hogy ne is alakuljon ki a stroke. Az nem ideggyógyászati tevékenység, hanem a házi orvosok, belgyógyászok, általános orvosok feladata, illetve a lakosságé, az embereké. Kerülni kell a rizikófaktorokat, tehát méretni a vérnyomást, a cukrot, jól kell táplálkozni. Egészséges étrendet kialakítani, nem túl zsíros, inkább olajjal, olívaolajjal, sok zöldséggel, gyümölccsel, fehérhúsokkal, kevés alkohollal. A dohányzást el kell hagyni! Akinek magas vérnyomása van, annak a kávéval vigyázni kell, figyelni a vérnyomásra, de a kávé önmagában nem rizikófaktor.
Milyen sportot javasol?
Ami nem túl megterhelő. A legeslegjobb az úszás. Az a lényeg a mozgásnál, hogy itt nem body buildingezni kell, meg őrült teljesítményeket nyújtani. Ha hetente háromszor-négyszer 30-40 perces, a sétánál erősebb gyaloglást végez az illető, vagy egyszer-kétszer úszik hetente, vagy mozog egy kicsit, kocog, akkor már sokat tett a megelőzés érdekében.
Hányszor kaphat egy ember stroke-ot életében?
A stroke-nak az a veszélye, hogy egy hónapon, vagy egy éven belül 10-12 százalékban ismétlődhet. Kicsit nagyobb a kockázata, hogy megint jelentkezik, ha már volt, de főleg ez az első évben érvényes.
Örökölhető a stroke-ra való hajlam?
Vannak genetikai hajlamok. Nem maga a stroke öröklődik, hanem a véralvadási zavarok, véralvadási paraméterek. Léteznek olyan érfal komponensek, amelyeknek a károsodása öröklődhet.
Van rá esély, ha valakit időben ellátnak a stroke jelentkezését követően, hogy visszakapja a régi életét?
Természetesen! Tünetmentessé is válhat. Két új terápia van, ami nagyon eredményes. Az egyikről már beszéltem, az akut szisztémás vérrögoldásról, amikor egy vérrögoldó anyagot fecskendezünk be vénásan, a másik pedig, amikor mechanikusan eltávolítják az agyi nagyerekből a vérrögöt az intervenciós radiológusok az úgynevezett thrombectomia nevű eljárás során. Olyankor az történik, hogy mechanikus eszközzel eltávolítják az erekből a vérrögöket, és akkor újra megnyílik az ér, s megint jó az agy vérellátása. Minden attól függ, melyik ér záródik el, melyik központot érinti, milyen gyorsan tudjuk a kezelést megkezdeni, hogy még regenerálódni tudjanak a sejtek.
Élete végéig gyógyszert kell szednie annak, aki átesett egy stroke-on?
Igen, tulajdonképpen a stroke lefolyását három részre szoktuk osztani. Van az első 3-4 nap, amit – csúnya szóval – túl kell élni. Aztán az első 2-3 hét, ami az akut ellátás, abban van egy javulási fázis, és utána következik egy 3 hónapos fázis, ami úgymond az akut rehabilitációs időszak.
Már a korai rehabilitáció is fontos, mi itt rögtön, 1-2 napon belül megkezdjük a mozgatást, legalább passzívan, hogy ne kapjon a beteg trombózist, felfekvést, tüdőembóliát, tüdőgyulladást.
De azt tudni kell, hogy utána a gyógyszerek mellett sokkal nagyobb szerepe van már a gyógytornának, rehabilitációnak, fizioterápiának. Az a szint, ahová a segítségünkkel durván 1 év alatt eljut a beteg, az szokott megmaradni.
