Ferenc József uralkodó formálisan soha nem kért bocsánatot az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlásért, de idővel számos jelét adta annak, hogy megbánta – erről beszélt Ligeti Dávid történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársa az M1 aktuális csatornán vasárnap este.
A bécsi udvar bosszúját főleg a császári haderő vereségei, a szabadságharc során elszenvedett megaláztatásai váltották ki. A hadbírósági eljárásokon látszat-tárgyalások folytak, nem volt lehetőség valódi jogorvoslatra. Sokan próbáltak közbenjárni a magyar foglyokért, például az orosz cár is kegyelmet, vagy legalább a halálbüntetésnél enyhébb ítéleteket kért, de a fiatal, mindössze 19 éves császár és környezete hajthatatlan maradt – mondta a szakértő.
Az aradi kivégzések az egész ország hangulatát meghatározták, ez érezhető az akkoriban született irodalmi műveken is.
Ám, a magyarok passzív ellenállása jelezte, hogy a megtorlások hosszú távon nem érték el céljukat. A bécsi udvar az 1867-es kiegyezés után látta be, hogy jogilag sem elfogadható, ami a szabadságharc leverése után történt – fűzte hozzá Ligeti Dávid.
A szakember hangsúlyozta: az aradi hősök 170 évvel ezelőtti vértanúsága azok közé a történelmi események közé tartozik, amelyek nem osztják meg a nemzetet.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.
