24 karátos aranyból készült avar kori kincsek érkeztek a borsodi megyeszékhelyre. Az 1799-ben fedezett leletegyüttes nagyszentmiklósi kincs néven vált ismertté, 23 darabból áll és össztömege meghaladja a 10 kilogrammot.
Egy parasztgazda kerítést akart építeni, amikor árokásás közben megtalálta ezeket az aranyedényeket Nagyszentmiklós határában; akad köztük korsó, füles edény, tálka, pohár, kehely. A tárgyakat többféle betűvel vésett felirat mellett sok rajz díszíti. Bécsbe kalandos úton kerültek, a császári kincstár megvásárolta és jelenleg is az osztrák szépművészeti múzeumban őrzik őket. Magyarországon először 1884-ben állították ki a számos kutatás és szakmai vita tárgyát képező leletet. A kutatók abban egyetértenek, hogy nem egyszerre készült: a legrégebbi darab a 7. századból származik, míg a legfiatalabb sok évvel későbbi.
Miskolcon május 15-ig a Herman Ottó Múzeum Papszer úti épületében csodálhatják meg a látogatók a nagyszentmiklósi kincset. Az időszaki kiállítást tovább színesíti Lovász Emese régész előadása, aki 2 nagy avar temető feltárásában vett részt korábban: Ároktő mellett 250, míg Sajópetri határában 630 sírt tárt fel. Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népei voltak, a krónikák 3 nagyobb vándorlásukat örökítették meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja, bár sok a szakmai vita ezzel kapcsolatban.
A sírokban talált eszközökből azonban a kutatók tudnak következtetni az életükre: használati tárgyakat, fegyvereket, ékszereket, edényeket, ételt raktak halottjuk mellé.
Sok állatcsont volt fellelhető a sírokban, innen ismeretes: tartottak szarvasmarhát, disznót, szárnyas háziállatokat és vadásztak. Az edényekből tudnak a fazekasságra következtetni, a férfiak mellett találtak különféle kardokat, sőt még reflexíjat is, olyat, amilyen a honfoglaló magyaroknak volt.
Lovász Emese izgalmas népnek nevezte az avarokat, mert attól kezdve, hogy a 6. században az avar küldöttség megjelent Bizáncban, megváltozott Európa történelme. A Kárpát-medencében nekik köszönhetően létrejött az első államalakulat, amely egyesítette a Dunával kettévágott területet. Több száz évig létezett ez a forma, és a feltárt sírok tanulsága szerint a mai Borsod megye is fontos része volt az avar birodalomnak.
Nyitókép:: MTI Fotó/Kovács Tamás
