Az Európai Unió gazdasága a vártnál gyorsabban kilábal a koronavírus-járvány okozta recesszióból, a folytatódó nehézségek ellenére az EU gazdasága tovább bővül, 2021-ben 5 százalékos, 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 2,5 százalékos növekedési ütemet fog elérni – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a koronavírus elleni oltási kampányok előrehaladtával és a járványügyi korlátozások feloldásával a növekedés tavasszal újraindult, nyáron pedig a gazdaságok újranyitásával töretlenül folytatódott.
Az euróövezet gazdaságának növekedési üteme idén és jövőre megegyezik az EU növekedési ütemével, 2023-ban azonban 2,4 százalékra mérséklődik. Ez a világjárvány alakulásától, valamint attól is függ, hogy a kínálat milyen ütemben képes alkalmazkodni az újranyitást követő megnövekvő kereslethez – tette hozzá.
Az uniós biztos kijelentette: az európai gazdaság a vártnál gyorsabban tér vissza az expanzív pályára. Az EU GDP-növekedésének üteme 2021 második negyedévében éves szinten kimagasló, közel 14 százalékos volt, csaknem olyan magas, mint a GDP példátlan mértékű visszaesése a tavalyi év hasonló időszakában, a járvány első hulláma idején. Az uniós gazdaság 2021 harmadik negyedévében visszanyerte a világjárvány előtti szintet és a bővülés felé mozdult el, amit a belföldi kereslet várhatóan továbbra is ösztönözni fog.
A munkaerőpiac helyzetének javulása és a megtakarítások mértékének előrejelzett csökkenése várhatóan hozzájárul a fogyasztói kiadások ütemének fenntartásához. A koronavírus okozta károk helyreállítását célzó terv végrehajtása szintén érezteti hatását a magán- és az állami beruházások fellendítésében – közölte.
A részleteket ismertetve elmondta, a növekedés lendülete új kihívásokkal szembesül, a gazdasági kockázatok a jelenlegi ellátási korlátok és szűk keresztmetszetek lehetségesen elhúzódó hatásához is kapcsolódnak. Ezenkívül a 2020-as évben tapasztalt meredek csökkenést követően az energiaárak, különösen a földgáz ára, viharos ütemben emelkedtek az elmúlt hónapban, mára jóval a koronavírus-járvány előtti szint felett vannak – emlékeztetett.
Az uniós munkaerőpiac kilátásai a járványügyi korlátozások enyhítésének köszönhetően látványosan javultak. Az idei év második negyedévében mintegy 1,5 millió új munkahely jött létre, emellett azonban számos munkavállaló lépett ki a munkahelymegtartási programokból, ami szintén hozzájárult a munkanélküliségi ráta csökkenéséhez. A nyár végén jelzett 6,8 százalékos munkanélküliségi ráta valamivel meghaladta a 2019 végén közölt adatokat, a teljes foglalkoztatottság azonban még mindig 1 százalékkal elmaradt a járvány előtti szinttől. Az előrejelzések szerint a munkanélküliség az EU-ban az idei 7,1 százalékról 2022-ben 6,7 százalékra, illetve 6,5 százalékra csökken 2023-ban. Az euróövezetben a munkanélküliség idén 7,9 százalék lesz, a következő két évben 7,5 százalék és 7,3 százalék körül várható.
A foglalkoztatás idén 0,8 százalékkal, 2022-ben egy százalékkal, 2023-ban pedig 0,6 százalékkal növekszik az EU-ban, ami azt jelenti, hogy jövőre várhatóan meghaladja a válság előtti szintet.
Az előrejelzés szerint a javuló növekedési kilátások 2021-ben a tavaszi várakozásokhoz képest alacsonyabb hiányt jeleznek. Miután az EU-ban az összesített hiány 2020-ban elérte a GDP 6,9 százalékát, 2021-ben 6,6 százalékra kell csökkennie az év elején még mindig magas költségvetési támogatás miatt. A támogatási intézkedéseknek és az automatikus stabilizátorok működésének köszönhetően, a gazdasági bővülés folytatódásával párhuzamosan az EU összesített hiánya az előrejelzések szerint 2022-ben a felére, a GDP 3,6 százalékára, 2023-ban pedig 2,3 százalékra csökken. Miután az EU-ban elérte a 92 százalékot, az euróövezetben pedig a 99 százalékot, az összesített GDP-arányos államadósság idén nagyjából stabilizálódik, majd 2022-ben csökkenni kezd, és 2023-ban eléri a GDP 89 százalékát az EU-ban, azaz euróövezetben pedig a 97 százalékot.
Az éves infláció az euróövezetben a 2020 utolsó negyedévi -0,3 százalékról 2021 harmadik negyedévére 2,8 százalékra nőtt. Az októberi adat 4,1 százalék volt. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az energiaárak emelkedése áll, de nem választható el a világjárvány utáni gazdasági kiigazításoktól sem, ami azt jelentheti, hogy a jelenlegi megemelkedett árszint átmeneti jellegű lehet.
Az előrejelzések szerint az euróövezet inflációja 2021-ben 2,4 százalékon tetőzik, majd 2022-ben 2,2 százalékra, 2023-ban pedig 1,4 százalékra csökken. Az EU inflációs mutatója 2021-ben 2,6 százalékot, 2022-ben 2,5 százalékot, 2023-ban pedig 1,6 százalékot jelez.
Az uniós biztos végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság helyreállása nagymértékben függ a járvány alakulásától, és nem zárható ki a gazdasági tevékenységre kiható korlátozások újbóli bevezetése. Az EU-ban ez a kockázat különösen érinti a viszonylag alacsony átoltottsági aránnyal rendelkező tagállamokat. Az infláció az előrejelzettnél magasabb is lehet, ha az ellátási korlátok tartósabbak, és ha a termelékenységnél nagyobb mértékű béremelkedést áthárítják a fogyasztói árakra – tette hozzá.
Kövessen minket: Facebook
