A tervek szerint március végén megnyitja kapuit a látogatók és a hívek előtt a bélapátfalvi apátsági templom. Decemberben befejeződtek a külső és belső magasépítési munkálatok, apróbb javítások és a takarítás van még hátra.
A bélapátfalvi ciszterci apátság temploma Heves vármegyében, a Háromkút forrás mellett található, és azért különleges, mert soha nem alakították át gyökeresen, így évszázadokon át megőrizte a 13. századi román kori karakterét. Építését 1232-ben kezdték, majd ezt követően a 14-15. században gótikus stílusban átépítették.
1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban. Amikor Eger környékén is hódítani kezdett a református hit, és a törökök is fenyegették a térséget, a szerzetesek elhagyták a monostort.
Az épületegyüttes világi kézbe került, majd a 16–17. században fokozatosan pusztult. A karbantartás hiánya, a természeti erózió és a fosztogatás, az építőanyagok elhordása miatt szörnyű állapotba került. A kolostori épületek nagy része összedőlt, a templom a vastag falai miatt megmaradt, de a teteje megsérült és belső berendezése elpusztult.
Fennállása óta több helyreállítási hullámon ment keresztül. Ezek közös jellemzője, hogy az építtetők igyekeztek megőrizni az eredeti román kori formát. A 19. század közepén fedezték fel igazán: felmérések, rajzok készültek róla, és törekedtek a romos részek stílushű javítására.
Miért különleges a bélapátfalvi apátsági templom?
A templom falazata eredeti, a kváderköves falak a román kori építészet jellegzetességeit mutatják. Több keskeny, félköríves záródású ablak szintén eredeti formájában megmaradt, ezek adják a különleges fényjátékot a templomban. Csodás háromhajós, bazilikális alaprajzzal rendelkezik az épület: a főhajó és a két mellékhajó elrendezése máig változatlan.
Még a történelemkönyvekben is szerepel. A tatárjárás idején, 1241-ben IV. Béla király seregei az apátságnál vették fel a küzdelmet a tatárokkal.
A néhány hete befejeződött felújítás során megtörtént az épület állagmegőrzése, a tető, a vízelvezetés és a kőfelületek karbantartása. Végeztek néhány minimális fejlesztést, annak érdekében, hogy a templomot turisztikai és liturgikus célra is használni lehessen. A pincében található különleges kőtárban a művészettörténészek már a köveket rendezik.
Várhatóan a külső és belső tereprendezési munkák befejezése után a múzeum, a látogatóközpont és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt apátsági templom március végén megnyitja kapuit a látogatók és a hívek előtt.
Borítókép: Az apátsági templom kívülről (Forrás: belapatfalva.hu/ Zakkar Dénes fotója)
