Komoly esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalások – jelentette ki a brit miniszterelnök csütörtök este.
Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kész folytatni a tárgyalásokat, és a vezető uniós tagállamok fővárosaiba is hajlandó ellátogatni a siker érdekében. Szerinte azonban immár „erőteljes lehetőség” egy olyan viszonyrendszer, amely sokkal inkább hasonlít az EU és Ausztrália kapcsolataira, mint az EU és Kanada kereskedelmi egyezményére.
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy Kanadának van szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val, Ausztráliának viszont nincs. A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett „ausztráliai típusú” kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.
Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a kormányt.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) minap ismertetett éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.
Boris Johnson csütörtök esti nyilatkozatában azonban kijelentette: eljött az ideje, hogy az ország felkészüljön „az ausztráliai típusú opcióra”. Hozzátette: az, hogy jelentős esély van egy ilyen viszonyrendszerre az EU-val, „nem jelenti azt, hogy ez egy rossz dolog, sokféle módja van annak, hogy ezt is mindkét fél előnyére fordítsuk„.
A brit kormányfő elmondta, tájékoztatta kabinetjét az EU-val folyó tárgyalások állásáról, és a kormány tagjai „erőteljesen egyetértettek” vele abban, hogy az asztalon lévő megállapodási lehetőségek nem felelnek meg az Egyesült Királyságnak.
Johnson szerint ennek legfontosabb okai között van, hogy az EU az elmúlt hetekben „visszahozta” az ekvivalencia elvét. Ez azt jelenti, hogy Londonnak követnie kellene bármiféle új uniós szintű jogszabályt, ellenkező esetben az Egyesült Királyságnak büntetésekkel, szankciókkal, például büntetővámokkal kellene szembesülnie az EU részéről.
Boris Jonnson szerint ez a törekvés nem hasonlít egyetlen más szabadkereskedelmi megállapodáshoz sem, és arra irányul, hogy az Egyesült Királyságot az EU „szabályozói vonzáskörében tartsa”.
Hozzátette ugyanakkor: az EU-val folyó tárgyalások nem állnak le, és ő személyesen is hajlandó elutazni Brüsszelbe, Párizsba, Berlinbe „és bárhová” a megállapodás érdekében.
Johnson és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda este három órán át tárgyalt Brüsszelben a megállapodás elérését hátráltató vitás kérdésekről. A két vezető megállapodott arról, hogy jóllehet a helyzet továbbra is nagyon nehéz, és változatlanul komolyak a nézetkülönbségek, David Frost brit főtárgyaló és Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője a következő néhány napban folytatja a megbeszéléseket. A találkozón egyetértés született arról is, hogy vasárnapig határozott döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről.
Dominic Raab brit külügyminiszter csütörtökön a BBC rádiónak nyilatkozva egyenes utalást tett arra, hogy bármilyen döntés szülessék is vasárnapig, az lesz a tárgyalások végleges kimenetele.
A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyik, valamint arról, hogy ha lesz megállapodás, azt milyen módon lehet majd kölcsönösen betartatni.
Ha sikerülne megállapodásra jutni, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-én életbe léphessen.
