Az átlagár egy négyzetméterre vetítve a téglalakásoknál 2866 forint, a paneleknél pedig 2280 forint, előbbi 2,5 százalékkal, utóbbi pedig 10 százalékkal esett vissza a nyáron tapasztalt értékekhez viszonyítva.
Az ingatlanközvetítő portál összefoglalója szerint a magyar albérletpiacon a bérlők vannak kedvezőbb helyzetben, a bérleti díjak pedig tovább csökkennek.
Az elemzés szerint a fővárosi albérletpiac alakulását leginkább a külföldi diákok és munkavállalók, illetve a belföldi diákok kereslete határozza meg: az előbbi két csoport például a bérlők mintegy 80 százalékát tette ki az elmúlt években, azonban az idén szinte teljesen eltűntek a bérlők közül.
Az albérletárak alakulását nagy mértékben befolyásolják a koronavírus utóhatásai, a rövid távú lakáskiadás helyzete és az esetleges digitális oktatás.
A legdrágább európai városok listáját vezető Zürichhez képest harmadáron lehet Budapesten belvárosi lakást bérelni, a magyar albérleti díjak a pozsonyiak és a varsóiak körül mozognak, de alacsonyabbak, mint Bécsben vagy Prágában
A felmérés szerint a legdrágább városoknak London, Párizs és Dublin számítanak Európában, a legolcsóbban pedig Bukarestben, Varsóban és végül Szófiában bérelhetnek lakást.
A tanulmány kitér arra is, hogy az ingatlanárak emelkedésének egyik fő hajtóereje a befektetési célú ingatlankereslet.
A tanévkezdés előtt elemzésükben kifejtették, több tényező befolyásolhatja, hogy ingatlant vásárolni vagy bérelni éri meg jobban.
Debrecenben és Szegeden a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésekor és augusztus végén is az albérletek átlagára 100 ezer forint volt.
Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint Debrecenben egy 52 négyzetméteres, bútorozott lakás havi albérleti díja átlagosan 150 ezer forintra tehető.
A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható.
Budapesten több mint 8300 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak a fiatalok, a július második felében felkínált albérletek száma 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit
