A kormány az ápolói létszám növelése érdekében számos intézkedést vezetett be, köztük ösztöndíjrendszereket, lakhatási támogatásokat és béremelési programot.
A kiskereskedelemben a vasárnapi nyitva tartás önkéntes rövidítése ismét napirendre kerülhet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán.
2020. január 1-től a minimálbér összege bruttó 160.920 Ft, a nyugdíj emelés mértéke 2,8% lesz.
A múlt hónapban az egészségügyi dolgozók sztrájkja után a kormány belegyezett abba, hogy megemeli az egészségügyi dolgozók bérét 7 százalékkal.
Annak ellenére, hogy a BKV hivatalosan még nem kezdeményezte a bértárgyalás elkezdését, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elindította a folyamatot.
A béremelésekről Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy az elmúlt években átlagosan ötven százalékkal emelkedett a pedagógusok bére.
Horváth Ildikó június közepén jelentette be, hogy július 1-jével nyolc százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők alapbére.
Májusban a bruttó átlagkereset 374 ezer 700 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 242 ezer 300.
Az GKI szerint az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában szerepe lehet az alábecsült árindexnek.
A fizetésemelésre nagyjából 1,8 milliárd forintot költ a kormány, a béremelést abból fedezik, hogy júliustól két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó.
Az Épületszigetelők, Tetőfedő, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége 31 évvel ezelőtt alakult, a szövetségnek 212 rendes tagja van, ebből 173 kivitelező cég.
Idén az első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami 16 százalékos emelkedés az előző év
