
Nincs magyarázat egy különös exobolygó-rendszer létezésére
A LHS 1903 jelű exobolygó-rendszer megkérdőjelezi a bolygókeletkezés modelljeit, ugyanis legtávolabbi bolygója kőzetből áll, pedig gázbolygónak kellene lennie.

A LHS 1903 jelű exobolygó-rendszer megkérdőjelezi a bolygókeletkezés modelljeit, ugyanis legtávolabbi bolygója kőzetből áll, pedig gázbolygónak kellene lennie.

Szabad szemmel is megcsodálható majd a Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz és a Hold látványos találkozása a februári égbolton.

Különleges meteorraj érkezik január első napjaiban, amely bővelkedik fényes tűzgömbökben. A legtöbb hullócsillag éjfél körül vagy hajnalban lesz látható az égbolton.

Milyen fényt követtek a három királyok, amikor Jézus születésének helyét keresték?

Szombaton éjszaka érdemes lesz kémlelni az eget, óránként akár 150 hullócsillagot is lehet látni a Geminidák meteorraj érkezésével.

A következő hetekben különleges csillagászati látványban lehet részünk: a Szaturnusz jellegzetes gyűrűrendszere pengevékony egyenesként fog látszódni.

November első két hetében érdemes megfigyelni a lassú, fényes hullócsillagokat, ugyanis köztük több tűzgömb is várható.

Egyedülálló színvonalú planetáriumi rendszert kapott az egri Eszterházy Károly Egyetem csillagvizsgálója, amit a hétvégén programokkal ünnepelnek meg.

Október 2. és 5. között a Svábhegyi Csillagvizsgáló izgalmas programokkal várja a csillagászat iránt érdeklődőket.

Vasárnap este teljes holdfogyatkozás látható hazánkban, a Hold vöröses fényben ragyog majd a keleti égbolton

Az Univerzum fejlődésének rejtélyeit próbálják megfejteni szeptember 2-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában

A Vénusz és a Jupiter szoros együttállása a nyár egyik legszebb csillagászati jelensége lesz