Idén körülbelül 50-55 ezer tonna körül volt a hazai meggytermés, de a rossz minősége miatt a belföldi konzerviparon kívül alig maradt felvevő piaca.
A körténél a dunántúli termőtájakon általában nagyon gyenge a termés, az ország északi, észak-keleti részein valamivel jobb a helyzet.
A közeljövőben 30 milliárd forint értékű pályázati lehetőség nyílik a kertészeti ágazatnak, ezt egyebek mellett hűtőházra, osztályozó- és csomagolóberendezésekre lehet fordítani.
Azoknak a feldolgozóknak, akik több mint 200 tonna almát dolgoznak fel, legkésőbb augusztus 1-jéig szerződéssel kell lefedniük az általuk feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékát.
A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a NAK folyamatosan konzultál az áruházláncokkal annak érdekében, hogy átmenet legyen az import és a hazai dinnye között.
A magyar dinnyeszezon idén is a sárgadinnyével indul, előzetes becslés szerint a görögdinnye július 10-e körül kerül a piacra.
Az őszibarack is keresett termék, bár a nektarinok általában nagyobb forgalmat generáltak az elmúlt években.
A jelentős terméskiesés okai az időjárási tényezőkben keresendők. A március közepe és május közepe közötti időszak példátlanul sok fagyos éjszakával telt.
Lengyelországban 2011 óta idén jelentették a legkisebb átmenőkészletet 2011 óta, amikor még nem üzemeltek az Európai Uniós támogatásból létesült hűtőtárolók.
A brutális terméskiesés miatt ráadásul biztos, hogy az elmúlt 5-10 évben megszokott árintervallum felső harmadában fognak majd mozogni az árak 2020-ban.
A kiskereskedelmi forgalom mindenütt nőtt, de nem tudja ellensúlyozni a szállodák, éttermek bezárásából adódó kiesést.
A szamócapiacon arra panaszkodnak a termelők, hogy nincs elég munkás, aki leszedje a gyümölcsöt.
