A monetáris tanács a kamatemelést addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A minimálbér emelésnek köszönhetően bruttó 280 ezer forintra nőtt a gyed maximális összege, ami mára több mint két és félszer annyi, mint amennyi 2010-ben volt.
A hitelminősítő jelentésében elismerően ír a magyar gazdaság teljesítményéről, erőteljes növekedést és javuló egyensúlyi mutatókat várnak a következő időszakban.
Az infláció az elemző szerint év végére megközelíti az 5 százalékot, ezzel párhuzamosan az alapkamat az év végére 4,9 százalékra nőhet, jövőre pedig újabb 30 bázispontos emeléssel véget érhet a kamatemelési ciklus.
A monetáris tanács tagjai kiemelték annak fontosságát, hogy az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépüljenek az MNB alapkamat-emelési ciklusába is.
A szakértő szerint a bizakodás azért is indokolt, mert az őszi visszaesést az év végén ismét egyre kedvezőbb adatok követték.
Magyarországon a decemberi infláció éves összevetésben 7,4 százalékos emelkedést mutatott, ami megegyezik a novemberi adattal.
Világszerte és az Európai Unióban is inflációs nyomás tapasztalható, és például a balti államokban már a 10 százalékot is eléri a pénzromlás mértéke.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a kedvező növekedési adatok mellett az egyensúlyi mutatók a tervezettnél sokkal rosszabbul alakultak: az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a külső egyensúly jelentős passzívumba fordult.
A fizetőképességi index olyan mutatókból áll össze, mint a jövedelmek értéke, az adósságállomány és a háztartások pénzügyi vagyona.
A bankrendszer likviditási pozíciója továbbra is stabil, a bankszektor likviditásfedezeti rátája a koronavírus megjelenése óta folyamatosan emelkedik.
Az előzetes adatok szerint 788 milliárd forint, a GDP 6,1 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedévi hiánya.
