Több mint ötödével nő a szántóföldi burgonya vetésterülete az idén a tavalyihoz képest, a hosszabb távú bővüléshez – az önellátás eléréséhez – viszont korszerűbb öntözéses technológia alkalmazására lenne szükség – írja a Világgazdaság csütörtöki számában.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a magyarországi vetésterület jelenleg nem éri el a tízezer hektárt. A rendszerváltás előtt mintegy negyvenezer hektáron termelt burgonya a 2000-es évek elejétől kiszorult a termelési szerkezetből, egyebek mellett a birtokok elaprózódása következtében. Az uniós csatlakozást követően pedig a piaci ismeretek hiánya miatt is egyre többen hagytak fel a burgonyatermesztéssel – írja a lap agrárminisztériumi szakértőket idézve.
Ma Magyarország nem önellátó burgonyából, a tárca adatai szerint mirelit termékek nélkül 10-20 százalékos importburgonya-felhasználással számolhatunk. A vetésterület idei növekedéséhez a minisztérium szerint hozzájárulhatott, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet 2017-től a burgonyatermesztők számára is lehetővé teszi a termeléshez kötött támogatás igénybevételét. Ez tavaly minden iparizöldség-kategóriában – amelyben benne van a burgonya is – meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot. A vetésterület növekedésére az is hatott, hogy tavaly nyáron – a KSH adatai szerint – a burgonya esetében 60-80 százalék közötti volt a fogyasztói árnövekedés.
A teljes cikket ITT olvashatja.
A nyitókép illusztráció.
