Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak új agyi képalkotó vizsgálata alapján elkészült a kutyaagy szaglási kapcsolathálózatának térképe, amely szerint az életkor és az agy alakja befolyásolja, hogy a szaglással kapcsolatos agyi régiók milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz – közölte az egyetem az MTI-vel a napokban.
A közlemény szerint a kutatók nyugalmi állapotú fMRI-t alkalmaztak éber kutyákon a szaglás úgynevezett funkcionális konnektivitásának feltérképezésére.
Mint írták, a Scientific Reports című folyóiratban kedden megjelent tanulmány az első olyan kutatás, amely kutyáknál vizsgálta ezt a hálózatot és azt, hogy hogyan függ össze az egyéni jellemzőkkel.
Az ember régóta támaszkodik a kutyák szaglására, de keveset tudunk arról, hogyan dolgozza fel agyuk a szaglási információkat – írták.
Számos viselkedési tanulmány kimutatta, hogy egyéni különbségek befolyásolják, mennyire jó szimatúak a kutyák, de azt nem tudjuk, hogy az egyéni különbségek az agyi hálózatban is tükröződnek-e
– idézi a közlemény Asami Nakaimukit, az ELTE Etológia Tanszék PhD-hallgatóját.
A kutyaagy szaglási kapcsolathálóját vizsgálták kutatók
A kutatók először a szaglásban részt vevő agyi régiók funkcionális kapcsolathálózatát írták le egy speciális technikával, az úgynevezett nyugalmi fMRI-vel, amelyben a kutyák nem csináltak semmit, csak mozdulatlanul feküdtek nyolc percig. A vizsgálatot nehezítette, hogy a kutyáknak változatos formájú agyuk van, az orrhosszuktól, fejformájuktól függően hosszúkásabb vagy gömbölyűbb.
A kapott hálózat részben megfelelt a korábban ismert anatómiai konnektivitásnak, azonban az eredmények azt is mutatták, hogy a fiatalabb és a hosszúkásabb agyú kutyáknak erősebb funkcionális kapcsolatai voltak a szagló régiókban, mint az idősebb és a gömbölyűbb agyú, tehát rövidebb orrú kutyáknak. A két ivar között nem voltak különbségek.
„Ez egyezik a viselkedéskutatás korábbi eredményeivel” – magyarázza Andics Attila, az MTA Nemzeti Agykutatási Program kutyák szaglásával foglalkozó csoportjának egyik vezetője a közleményben.
Az emberekhez hasonlóan a kutyák szaglásérzékenysége is csökken az életkor előrehaladtával. Eredményeink alátámasztják azt is, hogy a rövidebb fejű kutyák rosszabbul teljesítenek a szaglóteszteken
– teszi hozzá.
Érdekes módon a kutatócsoport különösen erős kommunikációt talált a két agyfélteke szaglási agyi régiói között, ami rágcsálókra és még a szaglás nélkül született emberekre is jellemző. Nakaimuki szerint „ez lehet az emlősök agyának alapbeállítása”.
„A kutyák híresek a jó orrukról, és most már azt is tudjuk, hogy nem mindegy, mennyire hosszú ez az orr. Nemcsak a szaglóhám méretére, hanem az agy formájára és így a szaglással kapcsolatos agyi régiók közötti kommunikációra is hat” – összegzi Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék vezetője.
„A következő lépés az, hogy megnézzük, mi történik ezekkel a hálózatokkal, ha a kutyaorr feladatot kap, vagyis valamilyen szaggal találkozik”
– fűzi hozzá.
Borítókép: ILLUSZTRÁCIÓ: Vizsla gazdájával fut a magyar kutyafajták találkozóján a magyar kultúra közös ünneplésére szervezett Brüsszeli Magyar Napon a Cinquantenaire parkban 2024. július 2-án. MTI/Purger Tamás
