A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében elvégzett kutatások számos területen értek el eredményeket: a 2022-ben 9,4 milliárd forintos RRF-támogatással folytatódott program keretében például a nyugdíjrekordok digitalizációját támogató, vagy az energiahálózatok stabilitásának növelését célzó MI-alapú megoldások születtek – közölte az MTI-vel pénteken a projekt konzorciumvezetője, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI).
A közlemény szerint a 2020-ban hat egyetem, három kutatóintézet és két államigazgatási szereplő összefogásával létrejött MILAB célja Magyarország nemzetközi pozíciójának megerősítése a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában.
Mint írták, az elmúlt években megvalósult kutatási és fejlesztési projektek számos területen hoztak kézzelfogható eredményeket.
„A MILAB keretében elvégzett kutatások nemcsak tudományos szempontból jelentősek, hanem közvetlen ipari és társadalmi haszonnal is járnak, az energiahálózatok működtetésétől a gyártástechnológiai optimalizáláson és közigazgatási digitalizáción át egészen az egészségügyi alkalmazásokig„
– hangsúlyozták.
Benczúr András, a program szakmai vezetője, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutató Laboratóriumának laborvezetője a közleményben kiemelte: a MILAB az elmúlt években sikeresen koncentrálta a hazai mesterségesintelligencia-kutatás erőforrásait, és érdemi együttműködési hálózatot épített ki a kutatói közösség és az ipari szereplők között.
A kiemelkedő publikációs teljesítmény és az elnyert nemzetközi együttműködések mellett számos kutatási eredmény már a gyakorlatban is hasznosult.
A közlemény szerint számos fejlesztés több stratégiai partnerrel közösen valósult meg. Ezek között említik, hogy a Magyar Államkincstár számára a nyugdíjrekordok digitalizációját támogató MI-megoldások készültek, a Bosch a robotika és a nagy nyelvmodellekre épülő tudástárak fejlesztésében működik együtt a laboratóriummal, a MAVIR projekt keretében kifejlesztett MI-alapú előrejelzési megoldás pedig javítja az energiahálózati előrejelzések pontosságát.
A projekt eredményeként az Ericsson és a Nokia a rádiós kommunikáció és hálózatfelügyelet területén hasznosítja a fejlesztéseket, míg az Audi Hungária a gyártási minőségellenőrzés és a szimulációs folyamatok során alkalmazza az adatvezérelt megoldásokat. Az egészségügyi alkalmazásokat területén a Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikája és a Budai Egészségközpont bevonásával fejlesztett MI-rendszerek a diagnosztika és a betegellátás minőségének javítását szolgálják.
A HUN-REN SZTAKI közleménye hangsúlyozza: a szakmai vezetés kiemelten fontosnak tartja a munka folytatását, a kialakított innovációs ökoszisztéma egyben tartását és a nemzetközi jelenlét további erősítését.
A projekt az RRF (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) konstrukció keretében valósult meg.
(A borítókép illusztráció)











