Leleplezték Erdélyi János (1814-1868) domborművét a költő, esztéta és népdalgyűjtő halálának 150. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen szülőhelyén a szlovákiai Nagykaposon (Vel’ké Kapusany) pénteken.
A Magyar Közösségi Ház homlokzatán elhelyezett, Túri Török Tibor szobrászművész által készített dombormű előtt megtartott beszédében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott azt mondta, Erdélyi János a 19. századi magyar szellemi élet kimagasló egyénisége volt, akinek hitvallása szerint a népből származhat mindaz, ami a magyar irodalom és a műköltészet alapját alkothatja.
„Rá úgy tekinthetünk, mint a népiesség megalapozójára, és ő volt az, aki egész életében a népi örökség, például a népi hagyományok és a zene megőrzését hangsúlyozta” – fogalmazott Szili Katalin.
Kifejtette: Erdélyi János és kortársai a reformkor nagy úttörői voltak, nekik köszönheti az utókor a magyarság gazdasági, társadalmi, kulturális és szellemi szempontból is egyik legkiválóbb időszakát. Üzenetük ma is érvényes, a nemzethez és az identitásunkhoz történő ragaszkodás fontosságát tanítják, mivel „ez a mi magyarságunk, ez tart össze bennünket” – tette hozzá.
A mai urbánus-kozmoplita vitában kiemelt szerepet kap az identitás megőrzése, a szülőföldön maradás helyzete, Erdélyi János pedig ezt az egyediséget tartotta fontosnak már akkor is – mondta a miniszterelnöki megbízott. Sorait idézve elmondta, a „nép az a szellemnek, ami a föld a gabonának”, vagyis ez tarthatja életben a magyar közösségeket, ez adhatja meg a gyerekeink és unokáink boldogulási lehetőségét.
Időszerű a kérdésnek nevezte, hogy mennyit ér a nemzet a mai „feloldódott” világban, meglátása szerint New Yorktól Tokióig gyakorlatilag ugyanazokat a dolgokat lehet látni. Olyan globális világban élünk, ahol az egyediséget fontos megőrizni, „mert annyit ér egy nemzet, amennyit tud, más mértéke nincs” – idézte Erdélyi János versének sorait Szili Katalin.
„Mindenkit arra kérünk a világban, hogy tisztelje és engedje, hogy mi ezt megéljük a saját szülőföldünkön” – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke beszédében kiemelte, az innen nyugatabbra élőknek el kell jönniük és meg kell tapasztalniuk az Ung-vidékén élők életbe vetett hitét, akik – a „nem túl vastagon engedett” gazdasági környezet ellenére – mosolyogva és a közösségért tenni képesen élik mindennapjaikat.
„Ezért a felvidéki magyarságnak és az összes közszereplőnek ki kell mondania, hogy köszönöm” – fogalmazott az MKP elnöke. Erdélyi Jánost méltatva Menyhárt József azt mondta, a bizonytalan császári időkben mert vállalásokat tenni, a közösségért élő és közösségért égő ember volt, élete és munkássága példa legyen mindenki előtt.
Nagykapos leghíresebb és legismertebb szülötte, a reformkori magyar irodalom nagy alakja, költő, író, filozófus, kritikus, etnográfus, a filozófia professzora 1814. április 1-jén született a ma közigazgatásilag Nagykaposhoz tartozó Kiskaposon. Fiatal korában házi tanítóként és nevelőként dolgozott, majd filozófiai tanulmányokat folytatott és ügyvédi diplomát szerzett. 1839-ben tagjává választotta a Magyar Tudós Társaság, 1842-ben a Kisfaludy Társaság (amelynek egy évvel később titkára is lett), 1859-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia.
Írt verseket, drámákat, újságot szerkesztett, indítványára a társaság megbízta a népdalok és mondák gyűjtésével is. 1854-től a sárospataki kollégium rektorprofesszorként tevékenykedett.
Emléke előtt először 1894-ben, a nagykaposi református templom falában elhelyezett emléktáblával tisztelegtek, 1965-ben pedig megnyílt az életét és munkásságát bemutató állandó kiállítás, az Erdélyi János Múzeum. 1968-ban elkészült Erdélyi János fehér márványból készült emlékműve, nevét pedig felvette a helyi magyar tannyelvű iskola.
Az ünnepségen átadták a közösségi ház előtti felújított területet, a hagyományos Erdélyi János Napok rendezvénysorozat keretében pedig kulturális és szabadidős programokat rendeznek a hétvégén Nagykaposon.
Kép: wikipédia
