A Becherovka Miskolci Kocsonya Farsangon lépett színpadra a Kartel zenekar, de előtte még Ganxsta Zolee a nagy szenvedélyének, a jégkorongnak hódolt. Játék után, koncert előtt beszélgettünk a miskolci Jégcsarnokban.
Vona Ildikó: Honnan jött az ötlet, hogy beállj jéghokizni a miskolciak közé?
Ganxsta Zolee: Igazából az itteni igazgató, Egri Pista ötlete volt, én meg lelkesen támogattam. Amikor jéghokizásról van szó, nem kérdés: jövök. Azt nagyon szeretem.
Honnét ered a jégkorong iránti szereteted?
Ez még gyerekkoromból való, amikor még az Izvesztyija Kupákat rendezték. Knézy Jenő meg Vitray Tomi bácsi közvetítette, és akkor én kinéztem magamnak a finneket. A szovjetek voltak mindig a jók; most szovjet mezben játszottam, de akkor utáltam őket, mert mindenkit agyonvertek. A svédeket meg a kanadaiakat sikk volt szeretni, viszont volt egy csapat: a finn, akit nem szeretett senki és mindenkitől 10:0-ra kikapott. Na, ez lett az én csapatom.
Milyen gyakran tudsz játszani?
Hetenként kétszer lejárunk a pályára baráti társasággal, de ez csak ilyen amatőr bohóckodás, nem komoly. Csak a saját örömünkre szaladgálunk. A testmozgás viszont jól esik.
A sport, a testedzés mennyire fontos számodra? Hiszen ez az életmód, amit folytatsz, ahhoz kell a kondíció…
Abszolút. Pont ezért járok a konditerembe. Heti négyszer megpróbálok lemenni, aztán mellé jön a két hoki, meg még egy-egy bokszedzés is beesik.
Tudom, hogy a foci is nagy kedvenced…
Igen, de most inkább csak nézem. Régebben volt a Zenész Válogatott meg a Média Válogatott, de az most nem nagyon funkcionál, ezért nem tudok játszani.
Kocsonya Farsang van, és adja magát a kérdés: szereted a kocsonyát?
Természetes dolog. Még nem tudtam enni a miskolci kocsonyából, mert csak rövid ideje vagyok itt, de amint lehet, megkóstolom. Vagy legfeljebb majd teszek a zsebembe és viszek haza.
Főzni?
Én kiválóan főzök, egy vajas kenyeret nem tudok megkenni magamnak. Nagyszerű szakács vagyok. Úgy értek a főzéshez, mint anyám a rögbihez.
Egyik lemezetek címe: Isten, Család, Sör. Te mi vagy: sörös, boros?
Inkább sörös, de a jó borokat is szeretem.
A Kocsonya Farsang főtámogatója a Becherovka…
Az nagyon fontos! A Becherovka olyan, akár a lufiárusnak a nyílzápor.
Idén 20 éves a zenekarod. A mai koncert már része a jubileumi sorozatnak?
Az egész év a jubileum ünnepléséről szól. Volt egy nagy buli a Barba Negrában, amivel megnyitottuk az évet. Ezen a 20 éves jubileumi nyitó bulin rengeteg vendég volt, mert készült egy olyan lemez, amin 20 előadó csinált meg 20 Kartel-dalt saját feldolgozásban.
Ezek közül sokan eljöttek, és közülük mindig megjelenik majd egy-egy előadó a koncertünkön. A következő ilyen nagyobb buli Budapesten az Akvárium Klubban lesz, május 9-én.
Nagy lendületben vagyunk, minden nagy nyári fesztiválon játszunk. Azokon kívül pedig megyünk mindenhová, ahol erre van igény és meg tudjuk oldani. Sok embert összeszervezni elég nehéz ügy. Csomó zenekar, vendégek…nem egyszerű.
A színházat tudod még csinálni?
Holnap is van előadásom a komáromi társulattal. Ácson vendégszerepelünk a Dr.Herz című produkcióval, abban én vagyok Winnetou. Játszom Kecskeméten is, sőt még a Duma Színházban is. Van egy közös show-nk a srácokkal.
A kecskeméti színházhoz hogyan kerültél?
Kecskemétre Cseke Péter meg Réczei Tamás révén kerültem, ők hívtak a Popeye kapcsán. Az már nem megy, de 2 évig játszottuk, ami egy gyerekdarabnál elég sok. Winnetou címmel is volt egy zenés darab, és most a Dr.Herz, amiben szintén én vagyok Winnetou.
Többször kaptál Arany Zsiráf-díjat. Mennyire fontos számodra egy efféle díj?
Nagyon fontos, mert az mindig egy visszajelzés, hogy érdemes folytatni, amit csinálunk.
Rólad egy hidat is elneveztek…
Görcsöny a település neve. Tudod, mekkora az a híd? Kettőt lépünk és már átmentünk rajta. De maga a gesztus nagyon kedves.
Egyik dalotok címe: Ki a fasza gyerek? Ha az emberi tulajdonságokat nézzük, mi az egy emberben, amit értékelsz?
Az őszinteséget nagyra értékelem. A másik meg, hogy kiállni a dolgainkért. Hogy hűnek maradni ahhoz, amit képviselünk.
