Mint arról korábban hírt adtunk, a Glasgow-i klímacsúcson elfogadták az új klímaegyezményt.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a glasgow-i klímaértekezleten elért megállapodás sorsfordító jelentőségű, elsősorban azért, mert véget vet a szénből nyert energia termelésének és felhasználásának.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) a résztvevő 197 ország küldöttei szombat éjjel, csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a kitűzött határidőnél egy nappal később új globális klímaegyezményt fogadtak el.
Johnson a Downing Streeten tartott vasárnap esti sajtóértekezletén kiemelte: a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viselő megállapodás az első olyan globális környezetvédelmi intézkedési terv, amelyben konkrétan szerepel, hogy a szén használatát az energiatermelésben csökkenteni kell.
A skóciai nagyvárosban elért megállapodás tartalmát tekintve nem fér kétség ahhoz, hogy az egyezmény a szénből nyert energia felhasználásának végét jelenti, és ez fantasztikus vívmány – fogalmazott a brit kormányfő.
Boris Johnson kiemelte azt is, hogy a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a 90 százalékot, jóllehet ez az arány nem egészen egyharmad volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.
Mindemellett 130 ország csatlakozott a glasgow-i értekezleten ahhoz az egyezményhez, amelynek célja a globális erdőpusztítás folyamatának megállítása és visszafordítása. Ezekben az országokban van a világ erdőségeinek több mint 90 százaléka – hangsúlyozta a brit kormányfő.
Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy örömébe csalódottság is vegyül, hiszen egyes országok ellenállása miatt nem sikerült olyan ambiciózus megszövegezésű egyezményt elérni, amilyent eredetileg terveztek.
A brit kormányfő úgy fogalmazott: a diplomácia természete már csak olyan, hogy lehet lobbizni, lehet könyörögni, lehet biztatni, de „szuverén országokat nem tudunk rákényszeríteni olyasmire, amit nem akarnak megtenni”.
Az eredeti határozattervezetben a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.
Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.
Számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget – súlyos fenntartásaiknak adtak hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.
Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, a szombat éjjeli záróülésen könnyek között kért elnézést a utolsó pillanatban eszközölt szövegbeli változtatások miatt.
Sharma a Downing Streeten tartott vasárnap esti sajtóértekezleten kijelentette: érzelmei azért mutatkoztak meg ennyire markánsan, mert nagyon sokan hónapokon át dolgoztak a megállapodás eléréséért, és a COP26-értekezlet szombati utolsó munkanapjának végén „volt egy feszültséggel teli óra, amikor úgy tűnt, hogy az egész egyezmény veszélybe került„.
Kövessen minket: Facebook
