Elsősorban a szolgáltató ágazatok termelésének és a lakosság fogyasztásának csökkenésére hivatkozva a német gazdasági teljesítmény első negyedévi gyengülését jelzi a Bundesbank havi rendszeres gazdasági jelentésének hétfőn publikált áprilisi számában.
A járványvédelmi korlátozások elhúzódása fokozta a szolgáltatóipari ágazatokban a teljesítmény visszaesését az előző negyedévhez képest – írja a havi elemzés, hozzátéve, hogy a lakosság vásárlóerejének megőrzése érdekében az elmúlt évben bevezetett áfacsökkentés hatása januártól kezdve már megszűnt támogatni a lakossági fogyasztást.
Mindemellett a kedvezőtlen év eleji időjárás az építőipari teljesítményt is visszavetette, és az év első két hónapjában megtorpant az ipari termelés tavalyi év második felében megindult növekedése is.
A jelentés kimutatása szerint 2021 februárjában beszállítói fennakadások miatt csökkent a német ipari termelés. „A megrendelések növekedése ellenére is a termelés a beszállítói láncban keletkezett fennakadások miatt csökkent” – fogalmaz a jelentés. A leginkább érintettnek az autógyártás bizonyult, ahol a termelés 7 százalékkal, míg a német ipari termelés 1,25 százalékkal csökkent februárban az előző havihoz képest.
A német autóipari szakmai képviseleti szervezet, a VDA szerint az autóipar termelése márciusban sem indult még növekedésnek. A január-februári ipari termelés pedig nagyjából megfelelt az előző negyedév átlagának a Bundesbank kimutatása szerint, bár a járműipar leszámításával közel két százalékkal haladta meg azt.
A német termelőipar tehát a járműipar és a fogyasztási cikkek kivételével az élénk exportkeresletnek köszönhetően továbbra is jól teljesít. A fogyasztási cikkek termelése számottevően elmaradt a negyedik negyedévi átlagtól az áfacsökkentés hatályának tavaly év végi lejárta miatt. Összességében a német ipari termelés január-februárban mintegy három százalékkal maradt el a még a koronavírus-válság előtti tavalyi első két havitól. A feldolgozóipari megrendelések februárban szezonális kiigazítással 1,25 százalékkal emelkedtek, a január-februári átlag pedig úgy egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az erősen volatilis nagymegrendelések leszámításával a növekedés több mint három százalékos volt. A fogyasztási cikkek esetében viszont több mint két százalékkal csökkentek a megrendelések. A megrendelések elsősorban külföldről, az euróövezeten kívülről érkeznek, az euróövezetből pedig nagyjából stagnáltak.
A német gazdaság év eleji teljesítménycsökkenésének a hatása elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésében köszönt vissza a munkaerőpiacon. Januárban 40 százalékkal többen voltak részmunkaidős alkalmazásban mint tavaly októberben, a járványvédelmi korlátozások második szigorítási hullámát megelőzően. Februárban a részmunkaidős alkalmazás gazdaságkutatók becslése szerint nagyjából a januári szinten stagnált, márciusban azonban az ifo felmérése szerint már csökkenésnek indult.
A Bundesbank megállapítása szerint a járványvédelmi korlátozások által nem érintett ágazatok az év első negyedében továbbra is „robusztus” teljesítményt nyújtanak. A vezető német gazdaságkutató intézetek a kormány számára készített prognózisukban 1,8 százalékos GDP-csökkenést jeleztek előre a január-márciusi periódusra, ami a második negyedévben meginduló lendületes növekedésnek köszönhetően az egész évre vonatkozóan 3,7 százalékos GDP-növekedésre vált át – áll a Bundesbank jelentésében.
Kövessen minket: Facebook
