Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van ma. A katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária bemutatta Jézust, negyven nappal a születése után, a jeruzsálemi templomban.
Az ünnep alkalmából Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke délután öt órakor a mosonmagyaróvári piarista kápolnában mutat be szentmisét, amelyen hálát adnak hivatásukért az egyházmegye területén élő szerzetesek.
Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense közölte: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Rómában van, így az ünnepi szentmisét Cserháti Ferenc segédpüspök celebrálja délután öt órakor az esztergomi bazilikában.
A hagyomány szerint Jézus bemutatásakor jelen volt a jeruzsálemi templomban az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált.
A hagyományos paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított, a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba, gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is.
A szentelt gyertyát a sublótban, a ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották.
A néphiedelem szerint ha ezen a napon szép, napsütéses idő van és a barlangjából előbújó medve meglátja saját árnyékát, akkor hosszú tél várható. Ha azonban borult az idő és árnyékot nem látni, akkor a rossz idő már nem tart sokáig.
