Az először házasodók és az újraházasodók körében is emelkedett a házasságkötési kedv 2010 és 2017 között.
Hazánkban idén február 10–17. között tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét. A rendezvénysorozat a házasság, a család értékeire és fontosságára hívja fel a figyelmet. Magyarországon a házasságkötések száma 2010 után jelentősen növekedett: 2016-ban a házasságra lépő párok száma már meghaladta az 50 ezret, amire az azt megelőző két évtizedben nem volt példa. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2018 január–novembere között 48,7 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. A 2018. évi házasságkötésszám nagy valószínűséggel – az előző két évihez hasonlóan – átlépi az 50 ezret.
2010-ben volt a mélypont
Magyarországon a házasságkötések száma az 1970-es évek közepétől kezdődően évtizedeken át csökkent, és 2010-ben érte el mélypontját: akkor mindössze 35,5 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. Ezt követően folyamatosan emelkedett az esküvők száma, 2010 és 2016 között közel másfélszeresére. 2016-ban összesen 51,8 ezer házasságkötést regisztráltak, azaz két évtized után először emelkedett 50 ezer fölé a frigyek száma. 2017-ben valamivel kevesebb esküvőre került sor, mint egy évvel korábban, ám az az érték is meghalada az 50 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2018 január–novembere között 48,7 ezer házasság köttetett, 447-tel több, mint 2017 első tizenegy hónapjában. A megelőző három év december hónapjában 2200–2400 alkalommal fogadtak örök hűséget egymásnak a házasulandók, ezt az átlagértéket figyelembe véve a 2018. évi házasságkötésszám is átlépheti az 50 ezret.
Hazánkban az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 2009-ben 4‰ alá süllyedt, majd 2015-ben ismét meghaladta a 4‰-et, 2016-tól kezdve pedig már 5‰ fölé emelkedett. 2018 január–novembere között ezer lakosra országosan 5,5 házasságkötés jutott. A lakosságszámra vetített mutatót tekintve az országon belüli területi különbségek jelentősek: 2017-ben a rangsor alján elhelyezkedő Vas megyében ezer lakosra 4,3 házasság jutott, míg az első helyet elfoglaló Komárom-Esztergom megyében 5,6.
Az uniós rangsor középmezőnyében
Az unió országainak 2016. évi adatai alapján a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között majdnem 2,5-szeres az eltérés. Portugáliában volt a legalacsonyabb (3,1‰) az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, a legmagasabb arányszám pedig Ciprust (7,5‰) és Litvániát (7,4‰) jellemezte. A 2016. évi 5,3‰-es értékével Magyarország az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedett el.
2017-ben a nők átlagosan 29,9 évesen, a férfiak 32,7 éves korukban kötötték első házasságukat. Az először házasulók átlagos életkora 2000 óta mindkét nem esetén 5 évet emelkedett.
Az utóbbi évek növekvő házasságkötési kedve az először és a többedszerre házasodókat is érintette, de nagyobb emelkedés az előbbiek esetén történt. Az esküvők többségében mindkét fél az első házasságát köti, ám az újraházasodók részaránya sem elhanyagolható. Azon párok részaránya, ahol mindkét fél először házasodott a 2010-es 66,9%-ról 2017-re 69,2%-ra növekedett. 2017-ben a házasságkötések további 17,9%-ában az egyik fél, 12,9%-ában mindkét fél újraházasodó volt.
Emelkedett a házasságkötések száma
A házasságkötések számának emelkedésével párhuzamosan tehát nőtt az először házasulók és csökkent az újraházasulók részaránya, főleg az elváltan újabb házasságra lépő nők és férfiak körében. Mindezek eredményeként a 2010 és 2017 közötti többlet-házasságkötések túlnyomó részét, 81–82%-át az először házasulók növekvő száma eredményezte, amihez 16–18%-kal járultak hozzá az elváltak, és csak 1% körüli értékkel az özvegyek újraházasodásai.
Az ezredforduló utáni első évtizedben évente átlagosan 24–25 ezer válás történt, az ezt követő években azonban csökkenés következett be. 2014-ben a felbontott házasságok száma – ötven év után először – 20 ezer alá esett, majd a következő évi emelkedést követően 2016-ban és 2017-ben ismét 20 ezernél kevesebb válás történt. 2017-ben 18,5 ezer házasságot bontottak fel a bíróságok, több mint ezerrel kevesebbet a 2016. évinél, így 2017-ben ezer lakosra 1,9 válás jutott, ami az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb értéke.
Negatív a mérleg
A házasságok mérlege négy évtizede folyamatosan negatív, azaz több házasság szűnik meg válás és özvegyülés miatt, mint amennyi létrejön. 2010 után jelentősen mérséklődött ez a deficit, amihez a növekvő házasságkötési kedv, a javuló halandósági viszonyok és a válások mérséklődő száma is hozzájárult. 2017-ben az újonnan létrejövő és a megszűnő házasságok közötti 12,5 ezres különbség harmada a 2010. évinek.
A házasodási kedv növekedése ellenére a 15 éves és idősebb népességen belül a házasságban élők aránya továbbra is csökken, ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik az élettársi kapcsolatot létesítők száma. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint 1 millió 87 ezer ember él élettársi kapcsolatban.
Központi Statisztikai Hivatal
